Idő kell, amíg megtanuljuk, hogy a kedves szavak mit sem érnek, hideggé, üresen kongóvá válnak, ha nincs mögöttük valódi, odaforduló, önzetlen figyelem, ám sokszor nem vagyunk elég türelmesek a szavakhoz,
Egy boldog kapcsolat nem a megfelelő emberről szól, hanem inkább a megfelelő tettekről. A másik nem tökéletes, és talán nem fogja beteljesíteni minden álmunkat, mégis úgy próbáljuk a közös életünket
Történhet úgy, hogy energiánkat alattomosan elszívják a feszült csendek, az egymásba mérgezett tőrként mártott szavak, a parttalan viták. Dobáljuk a sérelmeket, oda-vissza, aztán elfáradunk, beáll a kommunikációmentes csend. A stagnálást,
Az exeket elfelejtik, ugye? Sajnos aki a múltat lezárni képtelen, jövőt nem építhet. Régen a szakítás után mindenki elkezdte egymástól függetlenül élni az életét. Ma azonban egy kapcsolat lezárása után általában nem következik egymás törlése a közösségi oldalakon, hisz az a protokollt sértené, nyílt bosszúnak tűnne, mintha már nem értékelnénk egymást, mint embert. Ez mégis természetes érzelmi lépés lenne, és mindketten sokkal jobban járnának vele.
A hosszú távon működő párkapcsolatokban nem egy túlszerető, érzelemfüggő, térdre boruló, méltóságát vesztett társat szeretnénk magunk mellett látni, aki egyre csak arra vár, hogy testi-lelki komfortérzetét biztosítsuk. A túlszeretés, az érzelmi függőség megöli a vonzalmat.
A szeretetkapcsolatok normális rendje, hogy vannak nézeteltéréseink, időnként elakadunk, félreértjük, vagy megbántjuk egymást. Ettől lesz a kapcsolatunk hiteles és élettel teli, mert nem próbálunk sem a való életben, sem a közösségi médiában tökéletesen működő álharmóniát beállítani. Nem leszünk a szőnyeg alá söprés, az elodázás művészei, nem gondoljuk azt, hogy ha nem beszélünk róla, akkor a probléma nem létezik. Nem élünk csendben, tagadásban, és nem vetítünk folyton a külvilág felé hiteltelen képet.
A megcsalással a legfontosabb sérül: a kapcsolat ártatlansága. Hiába próbáljuk később minden eszközzel, szívvel és lélekkel helyrehozni a kicsorbult szerelmet, a vékony, az alig-alig látható repedések ott maradnak, kényelmetlen, zaklatott
Amikor a bizalom megtörik, vagy sérül, ott zaklatott napok, feszült csendek jönnek. A kapcsolat teher lesz, hatalmi harcok helyszíne, csatamező. Közénk furakodik a bizalmatlanság, az ebből fakadó folytonos kontrollvágy. Ebben
A tartósan jól működő párkapcsolat, a házasság nem olyasmi, amelybe meg kell érkezni, mint valami vendégségbe, melyben közös létünk működtetését, a felelősség súlyát a másik vállára helyezzük. Nem életállomás, ahová
Kapcsolatunk szakaszaiban számos természetes krízisfolyamat játszódhat le, mert ez az élet normális rendje. De ha ezeket nem sikerül jól kezelni, az könnyen, tégláról téglára érzelmi falakat építhet, ezek egyre magasabbak lesznek, melynek eredménye a teljes elzárkózás. És érzelmi falaink megölik a vágyat.
