A pénz kapcsolatainkban gyakran erősebb tabu, mint a szex. Az anyagi helyzet előbb-utóbb terítékre kerül, de még mindig nagyon ritkán tudnak erről nyíltan, őszintén beszélgetni. Ha a párok nem anyagi
Miért nem elég a szerelem? Az érzelmi és fizikai közelség, az intimitás az, ami valójában összeköt bennünket a szeretetkapcsolatainkban. Szeretünk valakit, de egyre inkább nyugtalanít, és fájó hiányérzetet hoz a felismerés, hogy együtt nem tapasztalhatjuk meg a bizalmat és az érzelmi biztonságot, amely a kapcsolatunk fejlődéséhez szükséges. Érzelmi biztonságban lenni azt jelenti, hogy tudom: fontos vagyok, szerethető, alkalmas, törődnek velem, figyelnek rám, megérdemlem, hogy a társam a karjaiba zárjon. Nem kell félnem attól, hogy megbántanak, vagy megszégyenítenek.
A tartós kapcsolatok nem épülhetnek folytonos, eszeveszett szenvedélyre. Ne vágyjuk vissza, ne akarjuk az első idők intenzitását visszahozni a kapcsolatunkba, mert bármennyire szeretnénk, ez nem lehetséges. Engedjük megszelídülni az érzést. Minden jól működő kapcsolat egyik titka, hogy elfogadjuk a tényt: a kötelékünk folyamatosan fejlődik, változik. Nem az a cél, hogy örökké a kezdeti szimbiózis, a szenvedélyszerelem állapotában lebegjünk, hanem hogy minden életszakaszunkban, életciklus-változásban és krízisben megtaláljuk az egymáshoz vezető utat. A szenvedély, a tűz szelídül, de mégis áthozható, átemelhető a párkapcsolati szakaszokon, ha úgy akarjuk.
Ahol soha nincs semmilyen konfliktus, ott egyikőnk feladta önmagát. A konfliktus nem valami rossz, ördögtől való ártalom, nem azt jelenti, hogy kapcsolatunk végérvényesen megromlott, és nem marad más kiút számunkra, mint a szakítás. Inkább visszajelzés, azt mutatja, hogy egyikőnk sem adta fel önmagát, szempontjait, igényeit, szükségleteit, és ezeknek van bátorsága megfelelően hangot adni. Ahol egy napról napra növekvő, elfojtott, szőnyeg alá söpört konfliktushalom tetején üldögélünk, szótlanul, egymásnak hátat fordítva, ott lelkünk mélyén tudjuk, hogy itt a vége, eddig tartott a kapcsolatunk.
Szeretünk mások veséjébe látni, megpillantani igazi arcát, teljes, lemeztelenített valóját, de félünk láttatni mindezt önmagunkban, rettegünk, hogy valódi énünk, amit fel tudunk ajánlani – nem elég. Ha tiszta érzelmekre vágyunk mégis a sebezhetőség, a fedetlen, retusálatlan, igazi arcunk, és a kipakolt múltcsomagunk az egyetlen út. A sebezhetőség vállalása bátorság, annyi, mint megszeretni valakit, aki nem is biztos, hogy viszontszeret, aki talán nem is képes megadni érzelmi biztonságunkat, aki akár el is hagyhat minket egyetlen szó nélkül, vagy aki éppen hű lesz mindhalálig, vagy megcsal, megszégyenít holnap.
Az otthon a gyermek számára is legyen az a hely, ahol értjük egymás szavát, érzelmi anyanyelvét. Ahol azt nyújtjuk, amitől a másik szeretve érzi magát. Ahol közölni tudjuk az érzéseinket,
A legkisebb, leghalványabb vonzalom esetén sok esetben már párkapcsolatot kezdünk, eszünk ágában sincs a legjobbat kihozni a másikból, vagy energiát, figyelmet áldozni rá, azonnal a tökéletest akarjuk, legyen okos, legyen
Azok a párkapcsolatok működőképesek, amelyek két hasonló ember szövetségéről szólnak. A párok sokkal inkább harmóniában vannak, ha hasonló életszakaszokon mennek keresztül, megegyeznek a prioritásaik, és anyagilag sem függnek egymástól.
A párkapcsolati harmónia nem járhat együtt teljes önfeladással, nem annyi, mint behódolni, szomorú kényszerkompromisszumot kötni és szemétlapátra söpörni az egyéni vágyakat, igényeket. Fejlett érzelmi intelligenciával könnyebb elfogadóvá válni, elengedve szeretni. A magas EQ valójában a beleérző képesség és a tolerancia képessége. Az érzelmi intelligencia érzelmi tekintélyt, lelki tartást is ad, vagyis aki fejlett EQ-val bír, azt érzelmileg sokkal nehezebb elnyomni…
Korunk gyerekei ma valahogy nem akarnak felnőni. Egyre gyakoribb az úgynevezett kapunyitási pánik, amely olyannyira általánossá vált a fiatal férfiak körében, hogy külön elnevezést is kapott, quarter-life crisis, vagyis kapunyitási,
