FFK Az FK Női Támogatói Köréből

Ha megosztunk egy érzelmet, akkor elmélyítjük a bizalmat. Ha pedig nem engeded a szívedbe a másik embert, eltávolodsz tőle. Aki semmit nem mond a másiknak legbensőbb gondolatairól, félelmeiről, vívódásairól, vágyairól, negatív, vagy pozitív érzéseiről, szakadékot von a kapcsolatban. Ha nem beszélünk, az hosszú távon kétséget, bizonytalanságot, gyanút, szorongást kelt. Boldogok lehetnénk együtt, de mégis elköszönünk egymástól a rossz kommunikáció miatt.

Egy nő ma szinte mindenre képes férfijelenlét nélkül, de végül mégis a biztonságot nyújtó férfi dobogtatja meg a szívét. Aki kinyitja az ajtókat, felsegíti a kabátot, de ami még fontosabb, kiáll mellette, gondoskodik, felelősséget vállal, elköteleződik, aki nőként bánik vele, és férfiként viselkedik. És mindezt nem azért teszi, hogy női gyengeséget hangsúlyozzon, hanem éppen ellenkezőleg, férfierőt mutat: gondoskodik, felvállal, és törődik a számára fontos személyek komfortérzetével.

Az érzelmi elérhetetlenség a modern kor betegségtünete. Egy érzelmileg elérhetetlen ember rideg és távolságtartó, mintha egy távoli csillagon ülne egymagában, és időnként nagylelkűen megajándékoz a társaságával, tessék csak, érd be ennyivel.

A külön töltött időre, távolságra, autonómiára, a Mi tudat mellett az Én tudatra ugyanúgy szükség van, hogy feltöltődve, egymástól függetlenül szerzett élményekkel érkezzünk haza egymáshoz. Tudnunk kell elérhetetlennek is lenni, izgalmasnak maradni, legyen saját életterünk, örömöt hozó, lelkesítő munkánk, tevékenységeink, melyek során feltöltődünk. Teremtsünk hiányérzetet, járjunk időnként saját utunkon, és hozzon megelégedettséget privát kis birodalmunk, hogy fenntartsuk a szenvedélyt, megtanuljunk vágyakozni egymás iránt.

A férfi hosszú távon csak azt a nőt imádja, akivel ő potens maradhat, hamar az ellenkezője történik, ha nem érezheti férfinak magát, ha nem talál kapcsolódási pontot a nő rendszerében, ahol ő férfias szerepviselkedést mutathat. Ha a nő rálegyint, ha lemond róla, ha szavaival földbe döngöli, „verbálisan kasztrálja”, ledominálja, ha kapcsolatuk létjogosultságát megkérdőjelezi, ha nem bízik kompetenciájában, akkor már régen nem tartja őt hiteles férfinak.

A férfiak felé ma ellentétes vágyakat támasztanak a nők: egyszerre legyenek kemények és lágyak. Legyenek életerősek, markánsak, dominánsak, karakán maszkulin vonásokkal, ami üzenje, kiabálja a női társadalomnak: „erős vagyok, ezért erős, egészséges utódot nemzek. Csodás genetikai állományom, erényeim garantálják az utódok lehető legjobb örökségét”. Egy férfi ugyanakkor legyen lágy, legyen gondoskodó társ, mindenkori érzelmi támasz, értőn figyeljen, óvjon, védelmezzen.

A nők megbízhatóságra vágynak. A megbízhatóság szavahihetőséget, hitelességet jelent, hogy valaki méltó a bizalomra. Ha a nő bizalmatlan, bizonytalan és boldogtalan, akkor a párkapcsolati „táncunk” értelmét veszíti, akkor már nincs „zenénk”, amire egy ütemre harmóniában mozdulnánk. A nő csak a legnagyobb bizalom állapotában tud befogadó és önátadó lenni.