FFK Kultúrát Apától

„A tudomány az ember nélkül csak rejtély. A tudomány hatalmas és apró, titokzatos és sokszor egész hétköznapi. Körülvesz minket, alakítja világunkat, az emberiség különböző népeinek fantasztikus közös nevezője” – írta a 2022. december 31-ig látogatható Álmok Álmodói 20 – Kiállítás a magyar tudományról tárlat honlapján, amely 20 évvel az első kiállítás után egy teljesen új anyaggal várja látogatóit. A Millenáris 6000 négyzetméterét elfoglaló, hét tudományterületet (mobilitás, orvoslás, energiaipar, infokommunikáció, innováció, agrár és a tér tudománya) átfogó, élményalapú, interaktív kiállításon felfedezhetünk, megismerhetünk, kipróbálhatunk olyan magyar találmányokat, amelyek mérföldkövet jelentettek a tudomány és az emberiség számára.

A MITEM zárórendezvénye az Idéző 1.84 kortárs-néptánc társulat előadása volt, amelyben a kísérletező kedvű alapítók, Tókos Attila és ifj. Zsuráfszky Zoltán táncművész-koreográfusok, valamint Kiss-Balbinat Ádám és Szabó Marcell zenészek Bartók örökérvényű műveiből állítottak össze egy rendhagyó estet, Kaleidoszkóp – Hommage á Bartók Béla címmel, amely a világhírű zeneszerző sokoldalú munkásságához nyúlva lehetőséget adott nekik arra is, hogy megfogalmazzák saját viszonyukat a hagyományokhoz.

A nemrég lezárult Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) egyik legkülönlegesebb és legizgalmasabb alkotása a Vietnamból érkező, a Fővárosi Nagycirkusz mellett felépített hatalmas sátorban bemutatásra került világhírű A O Show. A 2012-ben létrehozott látványos és innovatív előadás zsánere az akrobata; érdekessége pedig, hogy a kellékek a vietnámi mindennapokban használt bambuszból és rattanból készültek. A produkció a városi és a falusi élet hasonlóságait és különbségeit mutatja be az akrobatika, a kortársművészet, a színházi látványművészet és egy új irányzat, a bambusz cirkusz egyedi ötvözetével, a közönséggel interaktív módon.

Április 28-án mutatta be a Centrál Színház Willy Russel remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját, a Shirley Valentine-t Balsai Móni tolmácsolásában. Az előadást, a Centrál Színházban nagy sikerrel játszott Büszkeség és balítélet rendezője, Ujj Mészáros Károly fordította és állította színpadra. A darab egy kiváló humorú, valaha életvidám nő monológja, aki két gyermeke felnevelése közben beleszürkült házasságába, de egy nap barátnője révén lehetőséget kap arra, hogy kitörjön az elakadt élethelyzetből, szembenézzen fiatalkori önmagával, és vállalja ennek következményeit.

Regisztrálj vagy jelentkezz be a kuponkódért, amelyet alább láthatsz majd.

Regisztrálj vagy jelentkezz be a kuponkódért, amelyet alább láthatsz majd.

Regisztrálj vagy jelentkezz be a kuponkódért, amelyet alább láthatsz majd.

A VIII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) nyitó előadása Tompa Gábor ezúttal is jelképes üzenetű Hamletje volt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában, Vecsei H. Miklós főszereplésével. A teltházas nézőtér előtt hatalmas sikerrel játszott színdarab a mai kizökkent, igazodási pontok nélküli világban bolyongó fiatalok igazság-, hit- és életcélkereséséről szóló, szövegében hagyományos alkotást (a legrégebbi változat, Arany János fordítása, némi feszesítéssel és jelenre utaló szövegkiegészítésekkel) szokatlan színházi megoldások sorozata (újraértelmezett karakterek és meglepő képzettársítások) és színházi eszköztár (elektronikus zene, mára utaló díszletelemek, ruhák és gesztusok) tette modern előadássá.

A Thália Színház Jean Cocteau Rettenetes szülők című színdarabját vitte nemrég színpadra Kelemen József rendezésében. A rendező szerint a darab egy bohózatba oltott sorstragédia, ami egy szokatlan dinamikájú család történetére épül, amelyben mindenki valamilyen sérelmet hordoz, amely sérülékennyé és egymástól függővé teszik őket. E mesterségesen zárt világot és a nehezen fenntartott látszólagos egyensúlyt egy külső szereplő bolygatja meg, és teszi szándéka ellenére véglegesen és végzetesen mássá. A 1948-ban íródott, Párizsban játszódó családi tragikomédia a „mamahotelekben” és „papabankokból” élő, felnőni nem hagyott, és arra nem is vágyó fiatalok okán talán aktuálisabb (nálunk is), mint valaha.

Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című, grandiózus operáját éppen március 25-re, Gyümölcsoltó Boldogasszony (és a magzatgyermekek) napjára tűzte ki a Magyar Állami Operaház – a főigazgató saját bevallása szerint véletlenül, szerintem maga a Gondviselés rendezte így. Mindenesetre amikor Ókovács Szilveszter és felesége, Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója erre rádöbbentek, meghívták a magyar életvédő szervezetek képviselőit az előadásra. Így jutottam el én is – ugyan egyesületem nincs, de az életvédelem ügyét sokféle fórumon képviselem – a nemrég gyönyörűen felújított operaházba.