FFK Kultúrát Apától

Aki volt már olyan előadáson vagy koncerten, amelyen az est nagy része teljes sötétségben zajlott, tudja mennyire különleges élmény. Az állandó ingerhez szokott, szoktatott szervezetünk először tiltakozik a folyamatos sötétség ellen, majd szép lassan megszokva azt, felenged és átadja magát az előadásnak, zenének, és közben rájön: sokkal intenzívebb (kulturális és érzékszervi) élményben van része, mint máskor. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület szervezésében ilyen esten vettem részt nemrég, amelyen (újra) elmerülhettem Szalóki Ági, Németh Juci és Kollár-Klemencz László varázslatos hangjában és a Kardon Annamari és Helle Maximilian látássérült zenészpáros csodás zongorajátékában.

A Fővárosi Nagycirkusztól már megszoktuk a klasszikus cirkusz határait jelentősen kitágító, a különböző művészeti ágak között hidat képező, különleges hangulatú előadásokat, amely a család minden tagja számára nyújt elvarázsoló – hol lélegzetállító, hol megnevettető, hol elgondolkodtató –, de mindenképpen maradandó kulturális élményt. A családom minden férfi és női, fiatalabb és idősebb tagja évek óta alig várja, hogy újra a hatása alá kerüljön. Még a férjem is, aki gyermekkorában kifejezetten utálta a cirkuszt, most örömmel jön és elismeréssel adózik a manézsban szereplőknek. És persze a gyerekek is, akik legutóbbi, a járvány utáni első előadást követően sokszor kérdezgették: „Miért nem megyünk minden nap cirkuszba?”

Különleges helyszínen búcsúzik a Valahol Európában musical stábja Sopron városától. A Férfiak Klubja Kultúrát Apától sikerprogramja keretében ajánljuk az apukáknak és gyermekeiknek e népszerű darabot, amelyet a soproni közönség rendszerint álló tapssal jutalmazott az elmúlt év során: a háború utáni újrakezdésről, az árvaságról, a fiatal fiúk egymás közötti és az idős mesterrel kötött barátságáról, a bizalomról, a zene szeretetéről szól – mindazon értékekről, amelyek ma, a béke világában is oly’ fontosak.

Kamarás Iván korosztályának egyik legismertebb és legnépszerűbb színésze. A július 18-ai Városmajori Szabadtéri Színpadon zajló előadása, az Egy újabb fess pesti este nem egy hagyományos színészi koncert, a hatalmas sikerrel játszott Egy fess pesti este új fejezete. Hosszú idő után végre személyesen is élvezhetjük a kiváló előadóművész könnyűzenei előadását.

Piotr Beczala, aki korunk egyik legkeresettebb és legjelentősebb lírai tenorja és legizgalmasabb férfiénekese, nem hisz a könnyű sikerben, vallja, hogy mindenért férfiasan meg kell dolgozni.

Bud Spencer és Terence Hill örökre beírták magukat a magyar néplélekbe. Talán nincs is még egy olyan ország, ahol ennyire népszerűek lennének.

Ha már a számoknál tartunk, a főhősei életkorából kiindulva akár 24 is lehetne a címe Hans Weingartner német rendező road movie-jának, a film mégis a 303 címet kapta. A női főszereplő, Jule (Mala Emde) Mercedes-Hymer 303 típusú lakóautója után, amelyben (vagy közelében) a 2 óra 25 perces – nem rövid – játékidő jó részét töltjük. Egy rozoga járgánynál persze lényegesen többet mutat e 2018-as romantikus dráma – a műfaj ne riasszon el senkit, szerencsére nem egy nyomasztó mozival van dolgunk –, méghozzá nemcsak a tájból, hanem a női és a férfi lélekből is.

Vajon milyen esélye van ma egy olyan filmnek, mint a Volt egyszer egy vadnyugat (1968), ami talán a leglassúbb western, amit láttam? Ezt akartam tesztelni, amikor megmutattam a filmet öt 15-17 éves fiúnak…