A regény mindössze hétéves főhőse, Luke egy gyapotültetvény közepén él Arkansasban, így már kicsiként alaposan megismeri a farmerek társadalmát, küzdelmes mindennapi életét, jellemét és félelmeit. Még naiv és ártatlan, de már kiveszi a részét a munkából és a felnőttek ügyes-bajos dolgaiból. Nagyapja és édesapja értékrendje a meghatározó számára, azonban a kétkezi munkások életének visszásságait is egyre inkább megtapasztalja, miközben a gyermeki lélek számára nehezen feldolgozható titkok birtokába jut. Olyan események szem- és fültanúja lesz, amelyek felhívják a figyelmét a világ veszélyeire, megtanítják arra, hogy férfiként nézzen szembe velük – és mindazokkal, akik esetleg nem barátként közelednek hozzá. Közben azt is megérti, hogy édesanyja elvágyódik egy könnyebb életbe, ám vele együtt kitart a család keményen dolgozó férfitagjai mellett, akikre felnéz.
A festett ház végtelenül erős atmoszférát teremt, szinte magunk is az ültetvényeken izzadunk, miközben olvassuk. De a boldogabb pillanatokat is a szereplőkkel karöltve éljük át: velük együtt hallgatjuk a házuk teraszán a sportközvetítést a rádióból, ott vagyunk, amikor kiadós közös étkezésre gyűlnek össze, vagy hétvégi programként elkocsikáznak a városba. Közben Luke sem csak nehézségekkel szembesül, hanem elkezdi felfedezni magán egy kissrác nyiladozó érdeklődését a lányok – sőt, ahogy ez természetes módon legtöbbünkkel az ő korában történt, egy konkrét lány – iránt, miközben híres sportolónak készül, el sem tudja képzelni, hogy felnőttként bármi más legyen belőle. Grisham olyan pompás érzékkel avat minket a Chandler-család tiszteletbeli tagjaivá, hogy a könyv elolvasása után kedvet kaphatunk az abból készült 2003-as film megtekintéséhez is, ez viszont csak eredeti nyelven, angol felirattal érhető el a világhálón. Nyelvgyakorlásnak annál tökéletesebb!
Már csak azért is, mert A festett ház szókincse is magával ragadó, ami pedig a hangulatait illeti: feszültség és humor egészséges arányban keveredik benne. „Grisham megmutatta, hogyan kell az elfelejtett embereket felejthetetlenül bemutatni” – olvastam a kötetről egy kritikában (vagy inkább ajánlóban), és valóban! Az ötvenes évek Amerikájának olyan hétköznapi hősei a karakterek, akik élete regényt érdemel, ám akik jó része a valóságban mégis úgy érezhette: minden fáradozása ellenére is nyom nélkül hagyta utódaira e világot. Pedig az a nyom megvan, itt van ebben az írásban is, mi pedig szerencsés nyomolvasókként nyerhetünk igen emlékezetes bepillantást egy olyan korba és miliőbe, amelyben a férfiértékek a családban maradva megalapozták a nemzedékek egymás iránti tiszteletét.
Szász Adrián
Cikkajánló: Vissza a rengetegbe – Olvassuk (újra) a klasszikust! • A VII. kerület gengszterei • Férfivá érni Amerikában – két vérbeli fejlődésregény
Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkon: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
*
