Meddig ártatlan egy flört?
Mondhatjuk, hogy a flört az egyik legjátékosabb emberi kapcsolat, pezsdítő és illékony. Egy csábos mosollyal konstatálni, és besöpörni az elismerő pillantásokat – eddig ártatlan a flört, és nem tovább. De tudatosan, sóváran lesni, kifelé figyelni, oldalakra regisztrálni, és késő este titokban még elküldeni azt a pirulós üzenetet valaki másnak, az nem ártatlan, és nem flört, mert alapjaiban rengeti meg a szövetséget, és energiát, figyelmet, libidót lop el belőle. Párkapcsolatban élni és mással flörtölni nem eget rengető bűn, ha tudjuk, hol a határ, és elfogadjuk a pillanat nyújtotta endorfint, és a tényt, hogy eddig tartott, ennyi volt benne. Az állandó flörtölés mögött önértékelési problémák húzódnak meg, az illetőnek szüksége van a folytonos külső pozitív megerősítésekre, hogy rendben van, vonzó, vágyott és szerethető.
A csábítás egy játék, amit játszani kell!
Minden nő képes csábító, vágyott és szexi lenni. Nem az elsajátítandó technikán, az „álomnő tanfolyamokon”, a pontokba szedett tippeken, a begyakorolt mozdulatokon van a hangsúly, hanem inkább az önismereti út a lényeg, ami egy saját értékeivel tisztában lévő, énhatárait ismerő és megtartó, önazonos, hiteles, magabiztos nő megszületéséhez vezet. Mert a magabiztosság nem azt jelenti, hogy mindenki szeretni és vágyni fog. Hanem azt, hogy nem baj, ha nem. A női csáberő nem érkezik önmagától, nem várható passzívan, karosszékben hátradőlve. Tevékeny test szükségeltetik hozzá, bátor, teremtő gondolatok, és önreflexióra hajlandó lélek.
A lovagias gesztusok ma is hódítanak!
Egy férfi, aki szívében is úriember, tisztában van a férfiszereppel, senki megmentője, támasztéka, kelléke az élethez nem kíván lenni, méltatlan kapcsolatokba nem bonyolódik. A mellette álló nő nem dekoráció, hanem társ, aki ugyanazokat az értékeket képviseli az életben, mint ő.
A hűség jutalma
A hűség lemondás. Lemondás pillanatnyi vonzó érdekeinkről korábbi döntésünk és adott szavunk nevében. Önmagunkba vetett hitünk próbája is, megmutatja, mennyire bízunk döntésünkben, hogy akkor sem térünk le a választott utunkról, ha a távolban már csak pislákolnak az irányfények. A hűség érték. Sokan oly mértékben elveszítették a becsület, a tartás, a tisztesség irányfényét, hogy már fel sem tűnik, ha másoknak megmaradt.
A társas magány csendje fülsüketítőbb bárminél
Az emberi kapcsolatok csendjei beszédesebbek minden kommunikációnál. A megnyugtató, békével teli csendekben nincs szükség szavakra, mert csak azok tudnak ilyen csendben ülni, akik között mélység van. Az ilyen csendekben értjük leginkább egymást, beleereszkedünk a megnyugvást hozó, biztonságot teremtő közegbe, melyet csendjeink hoztak létre. Nincs szükség mondatok megformálására, mégis úgy érezzük egész idő alatt beszélgettünk, töltekeztünk, egymásban és önmagunkban merítkeztünk, érzékeink figyelmen kívül hagyták a csendet.
Apasebek
Az apasebek azok a traumák, hiányok, élmények, érzések, amelyeket egy apa-gyerek kapcsolatban megélünk. Egy hiányzó, nem jelenlévő apaseb fájdalmasabban, nehezebben dolgozható fel, mint az, ha nem megfelelően van jelen. A létező, megélt rosszhoz lehet valahogyan érzelmileg viszonyulni, a hiányhoz, az ürességhez, a nincs érzéséhez viszont szinte egyáltalán nem.
Hogyan lehet motiválni egy férfit, hogy jobb Férfivá váljon?
„Hogyan tudja motiválni egy nő a férfit, hogy még jobb férfivá váljon?” – kérdezte egy néző. Bedő Imre válaszolt.
A szeretet koldusai: az önfeláldozók
Egy önfeláldozó személy gyakran saját értékét, megbecsültségét ahhoz köti, mennyire hasznos mások számára. Ha nem segítek, nem vagyok hasznos. És ha nem vagyok hasznos és mindig készenlétben álló, akkor nem fognak szeretni – ez a hiedelem motiválja őket folyton a túlzott szolgálatkészségre és simulékonyságra. Mivel a saját igényeik előtérbe helyezését gyerekként sokszor elutasítás, rosszallás, vagy megtorló viselkedés követte, így a számukra ismerős minta, az önfeláldozás, az áldozatkészség módozataival próbálják meg felnőtt kapcsolataikat bebiztosítani, és így megtapasztalni saját értéküket.
Akinek a bocsánatkérés behódolással azonosul, mások bocsánatkérését is nehezen fogadja
Az igazságérzethez való megrögzött, makacs ragaszkodás hozhat pillanatnyi önigazolást, elégedett érzést a sértett félnek, de csupán az igazság nem állítja helyre a békét, nem hozza vissza a bizalmat. Egy párkapcsolatban, […]
Meg kell tanulnunk pihenni, lelassulni, hogy maradjon erőnk szeretni
Sokan utólag csodálkozással vegyes döbbenettel szembesülnek a kapcsolatba be nem fektetett energia végzetes következményeivel. Egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy egymás mellett már nem fejlődünk, csak gyűjtögetjük, csipegetjük a jó dolgok […]
