Egy korábbi cikkünkben tettünk említést Joseph Daniel Unwin monumentális, Szex és kultúra (Sex and Culture, Oxford University Press, 1934) című művéről, amelyben az egyes társadalmak szexuális szabályozása és kulturális teljesítménye közötti összefüggést vizsgálta. A cikkre érkezett reakciókon és kérdéseken felbuzdulva igyekszünk most tovább árnyalni a képet.
A „társadalmi energia” forrása
Unwin teljesség igényével íródott művében az összes rendelkezésére álló antropológiai kutatást alapul véve vonta le a következő megállapítást: „Bármely földrajzi környezetben lévő bármely társadalom kulturális állapotát a két nem közötti viszonyok múltbéli és jelenbéli szabályozása kondicionálja.” Azaz minél korlátozottabbak voltak egy társadalomban a szexuális lehetőségek, annál magasabb kulturális szintre jutott.
Ezt Unwin a felszabaduló „társadalmi energia” mértékével magyarázza, azaz a meg nem élt szexuális vágyakból származó energia más – művészeti, tudományos, sport – teljesítményben jelenik meg. „A társadalmi szabályok korlátozzák a szexuális késztetések azonnali kiélését, ez érzelmi konfliktust okoz az emberben, ami más formában manifesztálódik. Amit ma civilizációnak hívunk, az mindig az ösztönös késztetések kielégítésének kötelező feláldozása árán jött létre.”
És ami magát a kutatót is teljességgel megdöbbentette, ez az összefüggés igaz volt kivétel nélkül minden esetben. Unwin a társadalmakat civilizálatlanokra és civilizáltakra osztotta fel. Az utóbbiakra a világhoz való racionális hozzáállás a jellemző: a tudásszomj, új ismeretek felhalmozása, a jelenségek megfigyelése, kiértékelése, kialakulnak a tudományos módszerek, amelyek a természetben megjelenő ok-okozati összefüggéseket kutatják. Ma hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak az európai felvilágosodás utáni korra jellemző a racionális, tudományos gondolkodás, ez azonban messze nincs így. Unwin 16 civilizált, racionalisztikus társadalmat vizsgált (sumér, babiloni, egyiptomi, asszír, hellén, perzsa, hindu, kínai, japán, szasszanida, arab, (mór), római, teuton, angol-szász és angol/európai), amelyek nagy fejlődésre és jelentős kulturális teljesítményre voltak képesek. Kutatásai alapján a következő megállapítást tette: „A múltban különböző nagy kultúrák emelkedtek fel a világ különböző pontjain, virágoztak, majd lehanyatlottak. Minden egyes esetben a társadalom a történelmi felemelkedés útját az abszolút monogámia állapotában kezdte.” Az abszolút monogámia azt jeleneti, hogy a házasságot követően férj és feleség csak egymással juttathatja kifejezésre a szexualitását. Válás lényegében nincs, a házasságtörést nagyon súlyosan, elűzéssel, rabszolgasággal vagy halállal büntetik. A nagy társadalmi energia felszabadulásának másik szexualitást szabályozó feltétele a házasság előtti szüzesség megőrzése volt, amely elsősorban a nőkre vonatkozott. Ennek meglétét már a fejlettebb civilizálatlan társadalmakban is elvárták, a házasság előtt külön erre kijelölt személy, egy külön erre kijelölt helyen ellenőrizte.
Mindig ugyanúgy
Alaptalan elbizakodottság azt hinni, hogy egy civilizációban, egy kultúrában csak előrefelé, a nagyobb fejlettség irányába vezet út. Vissza is lehet fordulni. Példa erre a korábban felsorolt nagy civilizációk felemelkedése, tündöklése és bukása. J. D. Unwin ezt így összegezte: „Ezek a nagy társadalmak különböző földrajzi viszonyok között éltek, más rasszhoz tartoztak, de a házassági szokásaiknak a története ugyanaz. Kezdetben minden egyes nagy társadalom ugyanúgy vélekedett a szexualitás szabályozása felől. Aztán ugyanazok a harcok kezdődtek, ugyanazok az érzelmek kerültek kifejezésre, ugyanazok változtatások történtek, amelyek ugyanazt az eredményt hozták. Mindegyik társadalom a minimumra redukálta a szexuális lehetőségeket és a felszabaduló nagy társadalmi energia birtokában virágzásnak indult. Aztán kitágította a szexuális lehetőségek körét, a társadalmi energiája megcsappant és lehanyatlott. Az egyetlen igazán figyelemreméltó jellemzője ennek az egésznek a kérlelhetetlen monotónia.”
Neo
Fotók: archer10 (Dennis) (63M Views) via Foter.com / CC BY-SA
Atelier Teee via Foter.com / CC BY-NC-ND
