Önszeretet meghozni a döntést, és felépíteni egy olyan életet, ami elől nem kell rendszeresen menekülni
Idő kell, míg megtanulunk jól szeretni. Van, aki alárendelődik, behódol, megalkuszik, és mindenféle megalázó, életidegen helyzetekbe sodródik, csak hogy megtartsa a szeretett emberek figyelmét és elfogadását. Van, aki bántalmazóvá válik, kontrollál, követelőzik, elvár, manipulál, és fura nevelési szándékkal csenddel, érzelmi kivonódással büntet, vagy éppen szeretetéhes polipkarokkal fonódik a másikra, szintén azért, hogy megtarthassa szerettei figyelmét. Az erőszak, a féltékenység, az örökös kontroll is szeretethiányt tükröz, az önszeretet hiányát. Ha önmagammal elfogadásba kerülök, akkor úgy leszek képes szeretni, hogy nem kell folyton bizonygatnom a világnak, mennyit érek. Idő kell, amíg megtanulunk egymás érzelmi húrjain jól játszani.
Máshová vágynak, de nem tesznek érte semmit… mégis boldogok? – a Portugál fotóspróbáján jártunk
A Portugál című színdarabot Egressy Zoltán József Attila-díjas író és költő alkotta meg. 1999-ben filmesítették meg, és abban Retek karakterét Lengyel Ferenc, Jászai Mari-díjas színművész alakította. Miután előző társulatának színpadán 423 alkalommal játszotta el szerepét, most a József Attila Színházban rendezőként vitte színpadra. Az eredeti műben szerepelnek olyan sorok, amelyek eddig még nem hangzottak el Budapesten, és a rendező kérésére egy vadonatúj karakter is bekerült a darabba: Lea, aki a búcsúban a céllövöldének konkurenciát állító ,,konzervdobálóst” üzemelteti.
Hol vannak a flört határai? – Addig menjünk egymáshoz közelebb, ahonnan még méltósággal vissza tudunk fordulni
A flörthöz kell valamiféle cinkosság, játékosság, egy húron pendülés a másik emberrel. Sohasem tudhatod, hogy hol akadsz cinkosodra. A két idegen között felszikrázik valami különös vonzalom, de mindez nem elég, kell hozzá még valamiféle pillanatot megragadó, csibészes játékosság, macska-egér játék.
Az élet, amit nem élhetünk… – A Ma este felnövünk bemutatóján jártunk a Centrál Színházban
A Centrál Színház nagy sikerű, Ma este megbukunk című darabját még nem láttam, de az állítólag fergeteges komédia alkotócsapatának, a legendás Mischief Company legújabb agyszüleményét, az eredeti, londoni bemutatóval megegyező magyar produkciót viszont igen. Ebben egy általános iskolai osztály öt diákjának felnőtté válását követjük végig. Kirsty Patrick Ward rendezésében az előző csapat – Ágoston Kati, Mészáros András, Rada Bálint és Schmied Zoltán – kiegészül Földes Eszterrel, Trokán Nórával és Fehér Tiborral.
Életünk hazánké, nem csak a mienk – klasszikus királydrámát mutat be az Újszínház
Vörösmarty Mihály klasszikus királydrámája a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakáról, a Hunyadi-ház utódlásáról szól. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Csiszár Imre rendező méltó emléket állít és egyben izgalmas történelemleckét nyújt Czillei Ulrik osztrák gróf és Hunyadi János két fiának, Lászlónak és Mátyásnak küzdelméről. Fotóspróbán jártunk.
„Mondj már valamit!” – az érzelmi gátoltság fájdalma kapcsolatainkban
Egy érzelmileg gátolt társsal nehéz a közös lét. Belső élményeiről, saját érzéseiről nehezen beszél, hiába faggatod, és próbálod megnyitni, meddő próbálkozás. A „mondj már valamit” ismétlésébe lassan belefáradunk, fogalmunk sincs mi zajlik benne. Érzelmi szükségleteit, alapvető vágyait kapcsolataiban nem képes kifejezésre juttatni.
Verseny az életért, harc a reményért – az Agón főpróbáján jártunk
Nehéz meghatározni, és ezért írni sem könnyű arról, miről szól, milyen műfajú és milyen kulturális élményt nyújt az arénaszerű térben nyolc színművésszel, négy operaénekessel, a Honvéd Férfikarral és egy 39 fős zenekarral színre vitt Agón. A világot megélni és megérteni akaró, sodródását látó, azt se elfogadni, se megváltoztatni nem tudó, érzékenyen gondolkodó, törékeny, önmagát is felemésztő Ember éles, fájdalommal és aggodalommal teli sikolya – írta a Nemzeti Színház. A 2019-ben elhunyt szerző, Józsa Péter Pál tragédiaként határozta meg, míg Strausz Kálmán karmester szerint egy rendkívül izgalmas kísérlet; a nehéz sorsú szerző zenébe öntött élete. Különleges formájú, ínyenceknek való darab, színpadi nyelvet és megszólalási módot kereső előadás; az elmúlt harminc-negyven év legjobb színházi szövege; egyszerre vád- és védőbeszéd, az egész egyetlen kifeszített pillanat. Műfajilag nehezen meghatározható, leginkább az operára hasonlít – fejtette ki Vidnyánszky Attila rendező. Mit tehetnék még hozzá nézőként?
Egy jó veszekedés néha egészségesebb, mint napokig rosszba lenni a másikkal – interjú Bordás Rolanddal
Bordás Roland színésszel beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.
Miért hullnak szét olyan könnyedén a mai párkapcsolatok? – Fókuszban az Y generáció
Manapság nehéz szeretni, bár erősen akarjuk, talán túlságosan is kétségbeesetten. A modern világ eláraszt, fölénk kerekedik, és a technika olyan közel hoz bennünket, hogy szinte alig kapunk levegőt. Túl sokan vagyunk, és mégis, reménytelenül magányosak. Véreres szemekkel varázsoljuk át magunkat óráról órára virtuálba, melyben rengeteg „barátunk” van, instant kielégülést keresünk életünk bármely területén, azonnali és haladéktalan pozitív visszacsatolást.
Így segíthetsz az Ukrajnából menekülőknek – felelősségteljes és valós segítséget nyújthatsz!
Ebben a nagyon nehéz helyzetben mindenki szeretne segíteni az Ukrajnából menekülőknek, ami egy csodálatos dolog, fantasztikus a számos helyen kialakuló összefogás! Kérünk Titeket, hogy felelősségteljesen segítsen mindenki a most kialakult helyzetben. Ezen írásunkkal szeretnénk ezt a folyamatot kicsit segíteni, hogy ki-ki a számára elérhető módon, ám valós segítséget tudjon nyújtani!
