Önszeretet meghozni a döntést, és felépíteni egy olyan életet, ami elől nem kell rendszeresen menekülni

Idő kell, míg megtanulunk jól szeretni. Van, aki alárendelődik, behódol, megalkuszik, és mindenféle megalázó, életidegen helyzetekbe sodródik, csak hogy megtartsa a szeretett emberek figyelmét és elfogadását. Van, aki bántalmazóvá válik, kontrollál, követelőzik, elvár, manipulál, és fura nevelési szándékkal csenddel, érzelmi kivonódással büntet, vagy éppen szeretetéhes polipkarokkal fonódik a másikra, szintén azért, hogy megtarthassa szerettei figyelmét. Az erőszak, a féltékenység, az örökös kontroll is szeretethiányt tükröz, az önszeretet hiányát. Ha önmagammal elfogadásba kerülök, akkor úgy leszek képes szeretni, hogy nem kell folyton bizonygatnom a világnak, mennyit érek. Idő kell, amíg megtanulunk egymás érzelmi húrjain jól játszani.

A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható. Nem lehet rátelepedni, sarokba szorítani, manipulálni, elszámoltatni, folyton kérdőre vonni, ragyogást, önbecsülést veszítő kirakatéletre ítélni. A párkapcsolati harmónia nem jár együtt az egyéniség teljes feladásával, nem annyi, mint behódolni, és szemétlapátra söpörni az egyéni vágyakat, igényeket.

Valódi szeretet, tisztelet, empátia és elfogadás akkor lesz kapcsolatainkban, ha mindenki képes felismerni és tiszteletben tartani saját és a másik határait. Minden egészséges kapcsolat feltétele, hogy a másik elfogadja, a nemleges válaszra jogunk, lehetőségünk és okunk van, nem firtatja azt tovább, nem sértődik meg a visszautasítás miatt, nem indít bosszúhadjáratot, kommunikációs zárlatot. Ha tiszteletben tartjuk a másik döntését, éreztethetjük vele, hogy ő fontos a számunkra.

A határok meghúzásának képtelensége ma alattomosan begyűrűzik kapcsolatainkba, nagyon sokan tartanak a visszautasítástól, szeretetmegvonástól, a másik haragjától, érzelmi eltávolodásától. Eltökélten hiszik, kapcsolataikat csak konfliktuskerülő magatartással tudják fenntartani, megőrizni, így küzdenek a szeretetért, az elfogadásért, a figyelemért. Hiszen a csendet nem kell megmagyarázni, kifejteni, alátámasztani. Aki nem tudja meghúzni a határait, a lelke legmélyén folyton tipródik, saját igényeinek megtagadása, az egészséges önszeretet, a nyílt önérvényesítés hiánya miatt. Mert a határok meghúzása minden kapcsolatban valójában az önbecsülésem és a méltóságom barikádja, hogy eddig és nem tovább. Jogod, lehetőséged van a nemre, mert lehetetlen, hiábavaló, meddő próbálkozás mindenkinek megfelelni.

Nem kérjük ki magunknak a méltatlan bánásmódot, nem emelünk szót, mert a változás járatlan út, ami ijesztő feketeségben ásít a távolban, és kegyetlenül feszegeti a komfortzónát. Újra és újra elmagyarázzuk ugyanazt a problémát a másiknak, ugyanazzal a helytelen közlésmóddal, és továbbra is elviseljük, hogy semmibe vesz, levegőnek néz, kihasznál, érzelmileg manipulál. Legyen fontosabb a kapcsolatunk, mintsem megengedjem, hogy így bánjon velem. Pont azért, mert nem csak őt, hanem önmagamat ugyanúgy szeretem és megbecsülöm ebben a kapcsolatban.

Elfogadjuk a tényt, vagy sem, az embert ma a nemjei minősítik. A nem gyakran kockázatos válasz, mégis hatalom, tartás, a határok meghúzása. Ideje lenne elsajátítani a szeretetteljes, gyengéd, mégis határozott visszautasítás kultúráját. Azokat az embereket tudjuk tisztelni, akiknek vannak határaik, és tudnak nemet mondani. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megtanulunk higgadtan érvelni, megvédeni „lelki magánterületünket”, határokat húzni. Az asszertivitás az aranyközépút a passzív, behódoló, alárendelt, illetve a fenyegető, domináns magatartásforma között.

Mert a határok meghúzása minden kapcsolatban valójában az önbecsülésem, és a méltóságom barikádja, hogy eddig és nem tovább. Önszeretet az is, hogy meghozom a döntést, és felépítek egy olyan életet, ami elől nem kell rendszeresen menekülnöm.

Ezáltal úgy érvényesítem akaratomat, elképzeléseimet, szükségleteimet, hogy azzal nem bántom meg a társamat, és hozzásegítem ahhoz, hogy az ő érdekei se sérüljenek. Egy igazi kapcsolatban tényleg az lehetek, aki vagyok, a felelős, határozott nemjeimmel együtt. Egy ilyen kapcsolatban nem lesznek játszmák, felesleges körök vagy az önfeladásra ösztönző elvárások, megszabások. Önmagam szeretete és elfogadása miatt tiszteletben tartom és ismerem a saját lelki működésemet, így a saját határaimat is. Ki kell tudni mondani: szeretlek. De nem kell, hogy mindent eltűrjek. Pont azért, mert nem csak a társamat, hanem önmagamat is tisztelem és szeretem.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? sikerkönyv és A kapcsolat, amiért megéri című új könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

Fotó: Valentines day couple photo created by freepik – www.freepik.com

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább