Egy konfliktusmentes kapcsolat nem erős, hanem inkább felszínes

Ahol soha nincs semmilyen konfliktus, ott egyikőnk feladta önmagát. A konfliktus nem valami rossz, ördögtől való ártalom, nem azt jelenti, hogy kapcsolatunk végérvényesen megromlott, és nem marad más kiút számunkra, mint a szakítás. Inkább visszajelzés, azt mutatja, hogy egyikőnk sem adta fel önmagát, szempontjait, igényeit, szükségleteit, és ezeknek van bátorsága megfelelően hangot adni. Ahol egy napról napra növekvő, elfojtott, szőnyeg alá söpört konfliktushalom tetején üldögélünk, szótlanul, egymásnak hátat fordítva, ott lelkünk mélyén tudjuk, hogy itt a vége, eddig tartott a kapcsolatunk.

Feketén-fehéren a szexuális nevelésről, avagy felelősek vagyunk gyermekeinkért – a Muzslai házaspár hiánypótló könyvéről

Évek óta keresem azt a szexuális nevelésről szóló könyvet, ami segíthet eligazodni szülőként, és nemcsak abban, mikor és mit mondjunk ezzel kapcsolatban gyermekeinknek, hogyan segítsük őket ezen a téren, hanem keresztény alapokon nyugszik, a szexualitást holisztikus szemléletben kezeli. Továbbá nemcsak a fizikai aspektusait hangsúlyozza, valamint olvasása közben nem(csak) azt érzem, hogy a világ végtelenül veszélyes, és mi már reménytelenül elmulasztottunk egy csomó mindent, hanem azt (is), hogy olyan szülői felelősségünk van, amivel minden nap egyre jobban élhetünk. Végre megtaláltam. Igaz, néha döbbentem olvastam, hogy már mi mindenről kellene (kellett volna) beszélgetnünk, de összességében sokkal inkább megerősített, minthogy elbizonytalanított volna szülői kompetenciáinkban.

Nem születünk apának…

Apák napján az apákat és nagyapákat ünnepeljük. Az apaság 24 órás „szerep” annak minden felelősségével és örömeivel együtt. Döntés is, amelyben vállalom, hogy a rám bízott gyereknek, gyermekeknek az apjuk […]

A boldogsághoz valójában bátorságra van szükség

Szeretünk mások veséjébe látni, megpillantani igazi arcát, teljes, lemeztelenített valóját, de félünk láttatni mindezt önmagunkban, rettegünk, hogy valódi énünk, amit fel tudunk ajánlani – nem elég. Ha tiszta érzelmekre vágyunk mégis a sebezhetőség, a fedetlen, retusálatlan, igazi arcunk, és a kipakolt múltcsomagunk az egyetlen út. A sebezhetőség vállalása bátorság, annyi, mint megszeretni valakit, aki nem is biztos, hogy viszontszeret, aki talán nem is képes megadni érzelmi biztonságunkat, aki akár el is hagyhat minket egyetlen szó nélkül, vagy aki éppen hű lesz mindhalálig, vagy megcsal, megszégyenít holnap.

Butábbak leszünk a kávétól?

Néhány nappal ezelőtt értekezletre menet szembe találkoztam egy kollégámmal. Ritkán láttam mostanában, de tudtam róla, hogy a sokadik diplomája megszerzésére készül, ezért találkoztunk relatíve kevesebbet. Most vannak a záróvizsgái, ami […]

Legnagyobb paradoxonjaink 1. – Boldogság

Hogy mindenki boldog szeretne lenni, az ma akkora közhely, hogy mondani sem érdemes, annyira egyértelmű. Ahogy az is egyértelmű, hogy ki-ki úgy keresi a saját boldogságát, ahogyan akarja, nem vagyunk […]

Egy anya a gyermekeiben a férjét is szereti

Az otthon a gyermek számára is legyen az a hely, ahol értjük egymás szavát, érzelmi anyanyelvét. Ahol azt nyújtjuk, amitől a másik szeretve érzi magát. Ahol közölni tudjuk az érzéseinket, […]

Mérgező vs egészséges férfiasság

Néhány éve jelent meg a médiában az a szóösszetétel, hogy „mérgező férfiasság” – vagy másképpen „toxikus maszkulinitás” azok tollából, akik még arra sem vették maguknak a fáradtságot, hogy lefordítsák magyarra […]