Néhány nappal ezelőtt értekezletre menet szembe találkoztam egy kollégámmal. Ritkán láttam mostanában, de tudtam róla, hogy a sokadik diplomája megszerzésére készül, ezért találkoztunk relatíve kevesebbet. Most vannak a záróvizsgái, ami meg is látszott rajta. Vörösek és kialvatlanok voltak a szemei, görnyedt a tartása, zavart a tekintete. El is mondta, miért. Most már napok óta reggel négykor kel, és tanul csak tanul. Kávén, kólán és energiaitalon él, az tartja még mozgásban. És noha nem kérdés, hogy az előbbi italok közös hatóanyaga, a koffein segít a legtöbbünknek abban, hogy éberebbnek érezzük magunkat, az ár, amit ezért fizetnünk kell, könnyen lehet, hogy nem éri meg – különösen, ha vizsgára készül az ember.
A koffein a világ legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív anyaga. Napközben élénkebbek vagyunk tőle, este fogyasztva azonban megzavarhatja az alvásunkat. Az alváshiány viszont hatással lehet az agyunk szürkeállományára, amint azt korábbi kutatások kimutatták. Ez tehát azt jelentené, hogy a rendszeres koffeinfogyasztás befolyásolhatja az agyunk szerkezetét az alvásmegvonás következtében? A Bázeli Egyetem Pszichiátriai Intézetének professzorai, Carolin Reichert és Christian Cajochen által vezetett kutatócsoport ezt a kérdést tették vizsgáltuk tárgyává.
A kutatás több meglepő eredményt is hozott. Először is a kutatás során elfogyasztott koffein nem eredményezett rossz alvást. Ennek ellenére a kutatók változásokat regisztráltak a fogyasztók agyának szürkeállományában, amint arról a Science magazinban megjelent cikk is beszámol. A szürkeállomány a központi idegrendszer azon részeit jelenti, amelyek elsősorban az idegsejtek sejttesteiből állnak, míg a fehérállomány elsősorban az idegpályákat, az idegsejtek hosszú nyúlványait foglalja magában.
A vizsgálatban 20 egészséges fiatal vett részt, akik mindannyian napi rendszerességgel fogyasztanak kávét. A kísérleti alanyokat arra kérték, hogy a vizsgálat ideje alatt ne fogyasszanak más koffeint csak azt, amit tablettában kapnak a kutatóktól. A kutatás két 10 napos periódusra volt bontva, amelynek az egyik felében koffeint tartalmazó tablettát kaptak a kísérleti alanyok, míg a másik felében placebót, azaz koffeinmentes tablettát. A kutatók mindkét 10 napos periódus végén agyi szkennerrel megmérték az alanyok szürkeállományának térfogatát, valamint az alváslaboratóriumban az alvásminőségüket is vizsgálták az agyuk elektromos aktivitásának (EEG) rögzítésével.
Az adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy a résztvevők alvásminősége ugyanolyan volt, függetlenül attól, hogy koffeint tartalmazó vagy nem tartalmazó tablettát kaptak. Ezzel szemben jelentős különbség mutatkozott a szürkeállományuk méretében. A 10 napos placebo – azaz „koffeinmentes” – kúra után a résztvevők szürkeállományának térfogata nagyobb volt, mint amikor ugyanennyi ideig koffeines tablettákat szedtek.
„Az eredményeink nem feltétlenül jelentik azt, hogy a koffeinfogyasztás negatív hatással van az agyra” – hangsúlyozta Caroline Reichert, a kutatás egyik vezetője. „A napi koffeinfogyasztás azonban nyilvánvalóan befolyásolja kognitív hardverünket, ami önmagában további vizsgálatokat tesz szükségessé.”
Bár úgy tűnik, hogy a koffein csökkenti a szürkeállomány mennyiségét, a jó hír az, hogy az agy morfológiájában bekövetkezett változások átmenetinek tűnnek: már 10 napos kávéabsztinencia után jelentősen regenerálódott a kísérleti alanyok szürkeállománya.
A rossz hír viszont az, hogy sajnos még sincs ingyen kávé: az időszakos frissességért, amit a koffein jelent, az ember a szürkeállományával fizet. Valamit valamiért.
Neo
Fotó: standuppaddle képe a Pixabay -en.
