Elon Musk, a dél-afrikai születésű amerikai milliárdos 2022. április 25-én rekordösszegért, 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert. Ha a PayPal, a Tesla és a SpaceX vállalkozások alapítója ennyi pénzt hajlandó volt kifizetni egy közösségi platformért, akkor nyilvánvalóan komoly tervei vannak vele. Gombnyomásra meg is indult a Twitter jövője feletti sopánkodás. A legfőbb probléma szerintük – ahogy ezt számos helyen, többé vagy kevésbé szofisztikáltan megfogalmazták (például itt) – hogy Musk ideologikussá kívánja tenni a Twittert.
Sok mindent lehet már tudni arról, hogy a milliárdos mit tervez újonnan szerzett közösségi média platformjával. Musk felmérést végzett a Twitter közel 320 millió felhasználója körében, amelynek az eredményei alapján a következő újításokra készül: egy edit/szerkeszt gomb bevezetése, hogy a felhasználók kiküszöbölhessék az esetleges hibákat a tweet-jeikben, amit a válaszadók több mint 90%-a fogadna örömmel.
Musk – a válaszadók 83%-nak egyetértése mellett – továbbá nyílt forráskódúvá tenné a Twitter algoritmusát, ami egyedülállóvá tenné a közösségi média platformok körében, amelyeknél általában nem lehet tudni, hogy egyes posztokat kinek és milyen megfontolások alapján mutatnak meg. Musk azt szeretné, ha ez a Twitter esetében teljesen átlátható lenne, hogy egy bejegyzés milyen elvek szerint válik „népszerű témává”, azaz kerül feljebb vagy lejjebb a listán. Ennek elérése érdekében még arra is hajlandó lenne, hogy az algoritmus forráskódját megossza a Githubon, hogy a felhasználók nézegethessék, elemezgethessék, felfedezzék az esetleges hibákat, változtatásokat javasoljanak. Mindezek természetesen nem csak amolyan „kedélyjavító” intézkedések, hanem a milliárdosnak az a kimondott célja, hogy helyreállítsa a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságába vetett bizalmat a platformon. A már említett felmérésből ugyanis az derül ki, a felhasználók 70% úgy értékeli, hogy a szólásszabadság igencsak korlátozott a Twitteren. Az közismert, hogy a Twitter jelenleg sokszor Kínát és Észak-Koreát meghazudtoló módon űz sportot a cenzúrából, olyannyira, hogy a kérdésnek külön Wikipédia oldala is van. Számtalan esetet lehetne felsorolni, amikor a „twitter mob”, azaz az öntudatukra ébredt (woke) lincselők vállalkozásokat, karriereket, életeket tettek tönkre csak azért, mert valaki el merte mondani a véleményét, ami nem egyezett a hangadókéval.
A legismertebb Twitter-áldozatok között van J. K. Rowling. Az írónő egyik ismerőse, Maya Forstater amiatt vesztette el az állását, mert a Twitteren annak a véleményének adott hangot, hogy férfi és nő biológiai valóságok, és egy férfiból sosem lesz nő, ahogy egy nőből sem férfi. A woke mob ezt az állítását transzfóbnak bélyegezte és Forstater elvesztette az állását. A Harry Potter könyvek írója 2019 decemberében védelmébe vette Forstatert, aminek következtében maga is a gyűlölethadjárat középpontjába került. Mindenki azt várta, hogy visszakozik és behódol a woke véleményvezérek nyomásának. De Rowling nem hátrált meg, sőt, egy 2020. június 6-ai posztjában még olajat is öntött a tűzre azzal, hogy válasz tweetet írt egy cikkre, amelyben olyan emberekről volt szó, „akik menstruálnak”. „Emberek, akik menstruálnak – töprengett posztjában az írónő – biztos vagyok benne, hogy volt erre korábban egy szavunk. Segítsen valaki! Wumben? Wimpund? Woomud?” amivel az angol women (nő) szóra igyekezett utalni. A woke véleményvezérek egy emberként hördültek fel. Rowling azóta a „cancel culture” részévé vált, a woke elit igyekszik kitörölni még az emlékét is. Nem hívták meg például a Harry Potter filmek 20. évfordulójának ünnepségére, és átneveztek egy korábban a nevét viselő iskolai házat egy brit gimnáziumban. A milliárdos írónő megélhetése ezzel nem került veszélybe – ellentétben más „eltöröltekkel”, akik a Twitter áldozatai lettek.
Szóval, eleinte a woke véleményvezérek voltak, akik rászálltak a kiszemelt áldozatra, aztán később beszállt maga a Twitter is, és immár a platform cenzúrázza és tiltja le a nem tetsző véleményeket és felhasználókat. A legismertebb letiltott természetesen Donald J. Trump, aki még regnáló elnök volt, amikor a 2021. január 6-ai tüntetéseket követően a Twitter felfüggesztette a fiókját. Trumpról közismert, hogy előszeretettel kommunikál a Twitteren keresztül, illetve csak kommunikálna, mert azóta sem használhatja a profilját.
A Biden családdal szemben azonban nem volt ennyire szigorú a Twitter. A 2020-as elnökválasztás hajrájában a New York Post 2020. október 14-én bombasztikus jelentést tett közzé. Joe Biden fiának, Hunternek a laptopja valamilyen módon eljutott az újsághoz. A laptopon tárolt fájlokból az derült ki, hogy Ukrajnából, Oroszországból és Kínából sok-sok millió dollár áramlott a Biden család bankszámláira azokban az években, amikor Joe Biden alelnök volt Barack Obama mellett. Noha Joe Biden tagadta, hogy tudott volna az ügyletekről, a fia laptopjáról származó e-mailekből bizonyossá vált, azok a Fehér Ház hathatós közbenjárása nélkül nem valósulhattak volna meg. A laptop továbbá számos fotót és videót tartalmazott Hunter Biden züllött életmódjára vonatkozóan, amelyeken kábítószert fogyaszt, illetve prostituáltak szolgáltatását veszi igénybe. (Hunter Biden viselt dolgairól némi ízelítőt például ebben a cikkben lehet találni). Mindezek olyan információk voltak, amelyek egyértelműen sebezhetővé tették a Biden családot a zsarolással és más titkos politikai befolyásolással szemben. És hogy mit csinált a Twitter amikor a laptop tartalmáról szóló információk napvilágot láttak? Azt, amit ilyenkor szokott: azonnal zárolt két fiókot – a New York Postnak, valamint Kayleigh McEnany, Trump sajtótitkárának fiókját, aki a Twitteren közzétette a jelentést. Ahogy Brendan O’Neill a Spiked magazin vezető publicistája megfogalmazta: „igazán történelmi pillanat volt, hogy az Amerikai Egyesült Államok demokratikusan megválasztott elnökének szóvivőjét és a legrégebb óta folyamatosan megjelenő amerikai napilapot kitiltották a közösségi médiából egy igaz történet megosztásának bűncselekménye miatt.” A laptop sztoriról azóta többszörösen bebizonyosodott, hogy nem „fake news”, ahogy azt a Twitter, a Facebook, de például a CNN is állította, sőt, Hunter Biden 2021. áprilisában könyvet is jelentetett meg arról, miért lett alkohol-, drog- és szexfüggő. A könyv címe Beautiful things (Csodálatos dolgok), amely egy teljesen más oldalát ragadja meg a történetnek, mint Miranda Devine a New York Post újságírójának 2021. november 30-án megjelent Laptop from Hell: Hunter Biden, Big Tech, and the Dirty Secrets the President Tried to Hide (Laptop a pokolból: Hunter Biden, Big Tech és a mocskos titkok, amelyeket az elnök megpróbált elrejteni) című műve.
Ha a sztori a kirobbanása pillanatában szétterjedhetett volna a közösségi médiában, akkor akár még a választási eredményekre is hatással lehetett volna – legalábbis több cikkben is ezt állítják elemzők. (A magyarországi választások történetéből is tudunk ilyesmire példát.)
Szóval, a Twitterről ma számos dologért érdemelhetünk kitiltást, többek között deadnamingért, (azaz ha a születési nevének vagy nemének megfelelőlen szólítunk valakit, aki közben tranzicionált), Covid-eretnekségért, illetve bármilyen „A szeressük egymást, gyerekek!” üzenetnél radikálisabb keresztény mondanivalóért (illetve ha valaki az amerikai Republikánus Párt prominens tagja vagy támogatója, de ez itt Magyarországon ugyebár nem releváns.) Ezen a kirekesztő gyakorlaton szeretne a most tulajdont szerzett Musk változtatni a szólásszabadság biztosítása érdekében, erre szolgálnak a korábban ismertetett átalakítási tervei is. Egyeseknek mégsem tetszik, amit csinál. Hogy miért? Hát azért, mert véleményük szerint a cenzúra eltörlésével és az átláthatóság biztosításával Musk éppen a szólásszabadság korlátozását éri el. És hogy ez miképpen lehetséges, amikor nyilvánvaló ellentmondásnak tűnik? Hát úgy, hangzik az érvelés, hogy így mindenféle vélemény megjelenhet a Twitteren, ami hát izé… veszélyes. Mert, ha miden vélemény megjelenhet, akkor nehezebben tud érvényesülni az „egyetlen helyes”. (Még az olyan nagy múltú, szabadságszerető lap is a cenzúra mellett érvel, mint a New Yorker.) Röviden összefoglalva: a Big Tech cégek által megvalósított véleménymonopólium megbomlásától tartanak sokan.
Nem is alaptalanul, mert Elon Musk nincs túl jó véleménnyel a woke elitről: „A lényegét tekintve a wokeness megosztó, kirekesztő és gyűlölködő. Alapvetően arról van szó, hogy gonosz emberek számára (…) pajzsot jelent, hogy hamis erényekkel felvértezve magukat gonoszok és kegyetlenek lehessenek.” (Musk ugyancsak szembe megy a gazdag elitnek azzal a vágyával, hogy radikálisan lecsökkentsék a világ népességét. Ő úgy érvel, hogy nem, hogy kevesebb, de több gyereknek kellene születnie, mert azzal nagyobb tudáskapacitás birtokába jut az emberiség, aminek a segítségével akár a Mars bolygót is be tudnánk népesíteni.)
Magyarországon a Twitter nem igazán tudott elterjedni, évek óta nagyjából 400 ezer felhasználója van, és főként cégeket tudunk rajta elérni. Könnyen lehet, hogy Musk bevásárlásával és a tervezett átalakításoknak köszönhetően a platform népszerűbb lesz itthon is.
A nyilvánosság terei ma egyértelműen áttevődtek az internetre, és még inkább a közösségi médiába. A közösségi média platformok pedig magánemberek birtokában vannak. A vélemény- és szólásszabadság viszont olyan közjó, aminek a tartalmát nem szerencsés, ha magánemberek határozhatják meg, csak azért, mert lehetőségük van rá. Ha a magántulajdon mégis kikerülhetetlen, akkor legalább azt lehessen tudni, hogy ezek a platformok milyen elvek szerint működnek. Ezt ígéri Elon Musk, úttörőként a közösségi média történetében.
Krúdy Tamás
Fotó: Marketwatch Photo Illustration/Getty Images
