A párkapcsolat legnagyobb ellensége a csend, a megfagyott, dermedt, üres kommunikáció. Az intimitás pilléreinek erősen tartásához beszélgetni kell, mélyen, meghitten, önfeltárón, mert kapcsolatainkat az érzelmek megosztása tartja fenn. Az érzelmi kommunikáció az egyetlen út a lelki intimitás megerősítéséhez. Nincs helye az ítélkezésnek, a legmélyebb félelmeinket, vívódásainkat képesek vagyunk megosztani, van bátorságunk vállalni önmagunkat, kudarcainkkal, gyengeségeinkkel együtt, mert tudjuk, hogy feltétlen elfogadásra számíthatunk. Lehetünk erősek, de néha nyugodtan elgyengülhetünk, kimutathatjuk bizonytalanságunkat, hogy most szükségünk van a másik erejére. Ha ezt a szintet nem érjük el, idegenek maradhatunk egymás számára. A szex lesz az egyetlen, amelyben ideig-óráig kapcsolódni tudunk, de a csupán szenvedélyre épített kapcsolat homokra épül, egyetlen krízis lerombolhatja. Az igazi kapcsolatoknak a lelki intimitás a szilárd alapja.
Bizalom
Intimitás nem létezik bizalom nélkül, bizalom pedig nem létezik őszinteség nélkül. Az őszinteség önfeltárást, önmagam álarcok nélküli megmutatását jelenti. A bizalom az az érzés, amikor már tudom, hogy a másik ember megkérdőjelezhetetlenül és megingathatatlanul jó ember, és minden cselekedete a közös boldogulásunkat, jóllétünket építi. Vannak forró, szenvedélyes és intenzív kapcsolódások, mégis hiányozhat belőlük az intimitás, a bizalom, a közelség, az őszinteség, az önfeltárás. A párkapcsolat elmélyüléséhez, az érzelmi elköteleződéshez, a kapcsolat sikerességéhez mindkét félnek fokozatosan fel kell tárnia valódi énjét a másik előtt, hibáikkal, kudarcaikkal, gyengeségeikkel együtt. Érzéseink és élettörténetünk fokozatos, kölcsönös feltárása segít elsőként a kölcsönös bizalom kiépítésében. Az önfeltárásnak kölcsönösnek és viszonosnak kell lennie.
Tisztelet
Egy kapcsolat egyrészt arra az elhatározásra épül, hogy két felnőtt ember meghozta a döntést, együtt haladnak tovább az úton, megnyitják a szívüket egymás felé, megmutatják igazi valójukat. Ezáltal pedig védtelenné, sebezhetővé teszik önmagukat. Az egymás felé kimutatott tisztelet azt jelenti, hogy mindketten esendő emberek vagyunk, lehetünk gyengék, tévedhetünk, követhetünk el hibákat, de ezt mégis anélkül tesszük, hogy egymás emberi méltóságát valaha is semmibe vennénk. A kapcsolatokban sokszor nagyon hamar kivész a tisztelet, vagy sosem volt meg igazán a másik felé. Kivész a tisztelet tehát a kommunikációban, az egymás felé történő megnyilvánulásokban, és megjelenik a kiüresedés, a tisztelet hiánya az elfelejtett évfordulókban, megszűnő egymás iránti figyelemben, az apró dolgok elmaradásában, egymás vágyainak, szükségleteinek semmibe vételében, figyelmen kívül hagyásában, az adok-kapok egyensúlyának felborulásában, szexuális önzésben.
Elfogadás
Elengedve szeretve annyi, mint a másik ember teljes elfogadása és függetlenségének tisztelete. Az igazi biztonság nem az állandó összepréselődött közelségben, nem a birtoklásban rejlik, hanem az elfogadásban, az elengedő szeretetben. Aki képes mély és meghitt kapcsolatot létesíteni, az el tudja viselni, ha másik éppen fizikailag, vagy érzelmileg távol van. A kapcsolat elvesztésétől való félelmünk azonban sokszor függőségi helyzetet eredményez, és minél inkább kiszolgáltatottá válunk, annál zsarnokibb módon próbáljuk magunkhoz láncolni a másikat. Ha elmúlik a szenvedély mámora, mi marad? A kényszerítő kontroll, a szabadság és az autonómia elvesztése. A szerelem tisztasága odalesz, megfakul.
Hála
A hála segít jobb társsá válni. Mert minden egyes pillanatban, amikor jót teszel és ebből a jóból Ő is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy értékesebb, szebb, jobb legyen a közös világotok. Minél inkább látjuk egymás értékeit, annál hálásabbak vagyunk a közös életünkért, és annál nagyobb valószínűséggel maradunk együtt egy harmonikus kötelékben. Azok az emberek, akik hálásak a szeretteikkel együtt töltött időért, és ezt ki is tudják mondani, elmélyültebb, ragaszkodóbb, intimebb viszonyban vannak, elégedettebbek a szerelmi életükkel, és törekednek is arra, hogy folyamatosan táplálják szeretetkapcsolataikat.
Sebezhetőség
Kockáztatás nélkül nincsenek igazi találkozások. Egyetlen ölelés, őszinte beszélgetés meghúzza a vészharangokat a fejben. Mit akar tőlem? Mit kezdjek vele? És ő mit kezd majd velem? Ha őszintén kiadom magam, az veszélyes, kockázatos művelet, sérülök, és sérteni fogok, mert sebezhető leszek, és megsebzek. Beengedni valakit, vállalni, megadni magam, kockáztatni. Ez a mai kapcsolatok kihívása. Ha szeretünk valakit, akkor tehát elkerülhetetlen, hogy érzelmileg kiszolgáltatottá váljunk, és talán ijesztő, de ez az élet normális rendje. Ha csupán félig vagyunk jelen benne, ha nem mutatjuk meg sebezhetőségünket, lecsupaszított valónkat, nem adjuk meg magunkat, és nem értjük meg: ha gátakat szabunk érzéseinknek, akkor gátakat állítunk saját boldogságunk elé is.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!
Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? és A kapcsolat, amiért megéri című könyvek szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
Fotó: Image by Freepik
