Nem akarunk filozófiaórát tartani, de fontos tisztázni: tudjuk, hogy az ókori görög gondolkodók nem mindig értettek egymással sem egyet, és még a munkájuk rengeteg oldalát meg lehetne vizsgálni.
Ennek ellenére lényegesnek tartom, hogy a mai magyar férfiak is megismerkedjenek az ókori görög filozófia néhány fontos tételével.
Az egyik lényeges alapmű, amit érdemes leemelni a polcról, az Arisztotelész Nikomakhoszi etikája. Ennek részei magyarul online is olvashatóak. A könyvnek nehéz a nyelvezete, de alapvetően a boldogság, az értékek, az igazság és a helyes életvezetés kérdései körül forog.
A könyv a boldogság leírásával kezdődik, amelynek pontos definícióját adja Arisztotelész. Szerinte a boldogság az a végső pont, amikor az ember el tudja látni magát, semmiben sem szenved hiányt. Mindez szerinte csak úgy érhető el, hogy az ember értékeket követve él. Ezeket pedig tanulás és képzés által szerezhetjük meg. Az értékeket követő ember mindig boldog lesz:
„A boldog emberben tehát megvan az, amit keresünk, s éppen ezért egész életén át ilyen is marad; mindig vagy legalábbis mindennél gyakrabban azt cselekszi és azt szemléli szellemével, ami az erénynek megfelel; és a sorscsapásokat is legméltóbban, mindenütt s mindenképp helytállóan éppen az igazán erkölcsös, a négyszögletű és feddhetetlen férfiú fogja elviselni”.
Itt a „négyszögletű” kifejezés a „teljest”, a „hibátlant” jelenti. Külön érdemes látni, abban, ahogy Arisztotelész leírta a boldogságot, még csak nem is szerepelnek anyagi javak, anyagi előnyök. Senki sem boldog vagy sikeres önmagától: az erényeket tanulni kell, és csakis az erényeken keresztül lehet boldog egy ember. Ha pedig ez megvan – és az ember mellette nem nélkülöz, azaz nem szenved hiányt –, akkor többre nincs is szükség.
Talán a legfontosabb tétele Arisztotelész fenti írásának a tanulás, a folyamatos fejlődés gondolata:
„Már ebből is láthatjuk, hogy az erkölcsi erények egyike sem természettől fogva van meg bennünk; mert hiszen ami természettől van, az sohasem lehet mássá szokás által: a követ, amely természettől fogva lefelé esik, nem lehet arra szoktatni, hogy felfelé haladjon, ha mindjárt tízezerszer felfelé hajítaná is valaki. Mert azokat a dolgokat, amelyeket előzetes tanulás révén kell létrehozni, azokat éppen a létrehozó tevékenység révén tanuljuk meg: építőmesterré csak a házépítés – lantművésszé csak a lantjáték gyakorlása által válik az ember. S ugyanígy, ha az igazságos tetteket gyakoroljuk: igazságossá, ha a mértékletes tetteket: mértékletessé, ha a bátor tetteket: bátorrá leszünk”.
Utolsó mondata minden mai férfi viselkedését igazgató fontos élettörvény lehetne. Ahogy a mondás tartja, a tettekből szokás, a szokásból jellem, a jellemből életút lesz.
A könyv természetesen nem egyszerű olvasmány. Az ilyesmit nem egyszer futja át az ember, hanem többször újra olvassa: rágni kell, megfejteni, és újra értelmezni. Azaz pontosan azt kell tenni vele, ami az olvasás és tanulás művészete eredetileg is volt, mielőtt odafigyelési képességünk néhány másodperces átlagra csökkent.
Cikkajánló: Megacélozza a testet, de a jellemet is!
Arisztotelész Nikomakhoszi etikájának itt válogatott részeiből ha csak egy konklúziót levonunk, akkor az a kitartó tanulás fontossága, és a boldogság anyagi javaktól való részleges függetlenítése legyen!
V. L. B.
Képek: Nhoj Leunamme == Jhon Emmanuel via Foter.com/ CC BY-NC-ND
TawnyNina via Pixabay.com
