A VIII. MITEM részletes programját ismertető sajtótájékoztatón egy rövidfilmből megtudhattuk, hogy az eddigi találkozókon összesen 38 ország 170 előadása szerepelt, amelyet 53 500 néző követett.
Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára szokása szerint ajándékot hozott, ezúttal egy gyógyszerészeti régiséget, ami szerinte azt az üzenete hordozza, hogy a kultúra gyógyszer: egyrészt nyugtató, másrészt az élet újraindítását hozhatja el nekünk. Kiemelte: az a tény, hogy nyolcadjára rendezi meg a Nemzeti Színház ezt a találkozót, azt is bizonyítja, hogy a külföldi társulatoknak jó itt lenni, jó itt megvitatni a gondolatokat, merthogy itt valóban lehet ezekről vitázni. Az pedig, hogy Magyarország a pandémia ellenére ősszel is megtartotta a korábbról elhalasztott MITEM-et, szerinte azt jelzi, hogy a kultúra képes lehet a lelki sebek begyógyítására, az élet újraindítására.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondása szerint már a kezdetektől az volt a céljuk, hogy az ország vezető teátrumát bekapcsolják a nemzetközi vérkeringésbe. „Mindig is abban gondolkodtunk, hogy ki kell nyitni a színházat és nemzetközi szinten megmérettetni. Az elmúlt években a Nemzeti Színház immár igazi világszínházzá nőtte ki magát” – fogalmazott, hozzátéve: ez a MITEM egészen különlegesre sikerült, hiszen az olyan régi nagy mesterek mellett, mint a norvég Eirik Stubø, az orosz Nyikolaj Roscsin, a görög Teodórosz Terzopulosz és a spanyol Ignacio García, új alkotók is megjelennek, hiszen a bosnyák színház és a vietnámi cirkusz először jár nálunk, és olyan új nagy mesterek is, mint például az olasz Alessandro Serra. Nagy kaland és élményhalmaz vár ránk, én rajongásig vagyok – fogalmazott szokatlanul lelkesen Vidnyánszky Attila, aki megemlítette azt is, hogy más művészeti ágak felé is nyitnak, mint például a báb-, a tánc- és a cirkuszművészet. Szerinte a MITEM főpróbája a jövő évi Színházi Olimpiának, amely „jutalom az elmúlt évek rengeteg munkájáért és bizonyíték arra, hogy a teátrumnak van egy olyan csapata – a színművészek mellett szervezők, háttéremberek és műszakosok –, amely a legmagasabb szinten tudja kiszolgálni a hozzánk érkező külföldi színházakat”. Mint mondta, tavaly világszinten ők nyitottak először és a színház élő erejében bízva élőben tartották meg az őszi MITEM-et, és most is élőben búcsúznak a borzalmas időszaktól.
Bozsik Yvette rendező-koreográfus beszélt a saját Bohóc kerestetik című előadásáról, amit Matei Vişniec drámája nyomán állított színpadra, és ami két állást kereső bohócról szól. „A bohócok kimentek már a divatból, ahogy én is és mindaz, ahogy én tekintek a világra, ezért az előadás tükröt tart a világnak, reflexió a mai életünkre és a jövőnkre, ugyanakkor emlékállítás az örök tudásnak. Szeretném hinni, hogy szükség van a színházra, én szeretném látni a csillagos eget továbbra is” – fogalmazott, majd megköszönte, hogy előadóművészként jöhet vissza a Nemzeti Színházba, amely számára pályája kezdetén egy „csodálatos bölcső volt”.
Kozma András dramaturg felhívta a figyelmet a Lengyelországból és a Baltikumból érkező jelentős rendezők produkcióira, illetve arra is, hogy a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő moszkvai Vahtangov Színház a Rimas Tuminas rendezte jubileumi Háború és béke című megaprodukcióját hozza el a MITEM-re. Beszélt arról is, hogy Lengyelországban a nagy színházak mellett sok kisebb aktív műhely állít elő újszerű produkciókat, mint például az Egy kétfejű borjú metafizikája című előadás a Zakopane-i Witkiewitz Színháztól; valamint arról, hogy a kis népek is magas szintű, nagy hatású színházművészetre képesek, mint például az Ivan Viripajev egzisztenciális drámáját bemutató, Oskaras Korsunovas rendezte Delhi tánc Vilniusi Városi Színházból, vagy az Agata Duda-Gratz írta és rendezte Léna lábai között, avagy a szűz halála című előadás a litvániai Klaipèdaból.
Dr. Borsos Beáta, a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ ügyvezető igazgatója ismertette: míg tavaly a szláv Snow show című műsor zsánere a bohóc volt, az idei vietnámi A O Show cirkuszi produkció zsánere az akrobata lesz. A 2012-ben létrehozott látványos és innovatív előadás érdekessége, hogy a kellékek a vietnámi mindennapokban használt bambuszból és rattanból készültek; a városi és a falusi élet hasonlóságait és különbségeit mutatják be a kortárs cirkusz eszközeivel, a Fővárosi Nagycirkusz, Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Podmaniczky utcai sátrában.
Kulcsár Edit, a MITEM főszervezője arról beszélt, hogy a számok mögött érdemes hangsúlyozni a produkciók jelentőségét is, amire jó példa lehet, hogy a kolozsvári színház többedszerre megrendezett, Vecsei H. Miklós címszerepében előadott Hamlet előadása, mint nyitóelőadás után láthatjuk például a kijevi Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház előadását, amely nem egy ismert musical, hanem ők maguk írtak zenét egy ismert szövegre, Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye és A kék angyal című film alapján. Emellett felhívta a figyelmet egy pici bosnyák színházra Szarajevóból, mely az Emlékszel még Dolly Belre? című előadást hozza a MITEM-re, amely „intenzív járkálás a térség megpróbáltatásaiban, emberi emlékezetében”, és amely a térség különböző fesztiváljairól több mint ötven díjat vitt haza. Végül megemlítette a Kaleidoszkóp című záróelőadást, amely Tókos Attila és ifj. Zsuráfszky Zoltán kortárs-néptánc koreográfusok, valamint Kiss-Balbinat Ádám hegedűművész és Szabó Marcell zongoraművész állított össze a zeneszerző műveiből.
Mészáros Martin színművész arról mesélt, mennyire fontos és elképesztően inspiráló a fiatal alkotóknak a találkozás a nemzetközi színházi élet mestereivel.
A sajtótájékoztató résztvevőit és a fesztiválszervezőket videóüzenetben köszöntötte Rimas Tuminas, a Vahtangov igazgatója, valamint Jean Bellorini, a marseille-i Théâtre National Populaire igazgatója és Valere Novarina francia rendező. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója videóüzenetében többek között arról beszélt, hogy a szemlén látható Hamlet jelképes, ahogy az első, Janovics Jenő rendezte 1921-es előadás, amelyet a román hadsereg katonái zavartak meg, és a második ’86-87-es évadbeli előadás, amelyet annak ellenére, hogy többször betiltottak, megélt 30 előadást és előszobája volt az ’90-es fordulatnak is. Ezért a 230 éves kolozsvári színház több történelmi fordulója is ehhez a Shakespeare-műhöz kötődik. A mostani produkció középpontjában a fiatalság igazságkeresése áll.
*
Az idei találkozó földrajzi és műfaji értelemben egyaránt változatos kínálattal várja a színház iránt érdeklődőket. Tompa Gábor szokatlan megoldásoktól hemzsegő, merész újításokkal és képzettársításokkal dolgozó kolozsvári Hamlet rendezése nyitja a nemzetközi előadássort, amely az egyik legmeghatározóbb orosz színházi műhely, a moszkvai Vahtangov Színház társulatának letisztult, a színészi jelenlétre koncentráló Háború és békéjével zárul a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A lengyel klasszikus, Stanisław Witkiewitz Egy kétfejű borjú metafizikája című művét hozza el a zakopanei Witkacy Színház, amely először mutatkozik be a MITEM-en. Visszatér Kijevből az Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház társulata, ezúttal Dalolj, Lola, dalolj! címmel mutatnak be egy különleges produkciót, amelyet Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye és A kék angyal című film alapján Olekszandr Csepalov kortárs szerző írt meg. Újra láthatjuk az athéni Attisz Színházat is, most Ámor című költői kompozíciójukkal érkeznek. A Rigai Új Színház Ivan Goncsarov: Oblomov című művének színpadi adaptációját hozza el Budapestre. Szintén a Baltikumból, Litvániából érkezik a Klaipèda Drámai Színház Caravaggio élete nyomán készült előadásával, és egy másik litván társulat is vendégeskedik a MITEM-en: a vilniusi OKT/ Városi Színház az orosz kortárs szerző, Ivan Viripajev: Delhi táncát mutatja be.
A Théâtre National Populaire és a La Criée – Théâtre national de Marseille koprodukciójában látható az egyik legjelentősebb francia kortárs színpadi szerző, Valère Novarina: Az Árnyak Játéka című költői darabja. Szintén visszatérő vendége a találkozónak a szentpétervári Orosz Nemzeti Drámaszínház, amelynek társulata ezúttal egy izgalmas social-fiction előadást hoz Budapestre, Ma 2016 -… címmel. Egy igazán különleges, antropológiai indíttatású Macbeth-feldolgozást láthatunk majd a Sardegna Színház, Teatropersona Társulatától Cagliariból, Szarajevóból pedig a Kamerni Teatar 55 előadását nézhetjük meg, amely Emlékszel Dolly Bellre? címmel Emir Kusturica világára reflektál kortárs nézőpontból. A színházi találkozó műfaji szempontból is feszegeti a határokat, de ez már nem új keletű jelenség. A cseh Drak Színház a nonverbális, bűvészmutatványok sorozatából felépített, Jiří Havelka és Marek Zakostelecký szerzőpárostól származó Georges Méliès utolsó trükkje című alkotással érkezik, amely a filmkészítés hőskorába repíti a nézőket. Ugyancsak a műfaji kínálatot színesíti a Vietnámból érkező kuriozitás, az AO Show, amely akrobatamutatványokat kombinál a kortárstánc és a színház kifejezőeszközeivel. A produkciót a Fővárosi Nagycirkusz, Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Podmaniczky utcai sátrában több alkalommal is láthatja a közönség. A külföldi előadások mellett hazaiak is szerepelnek a fesztiválprogramban, ilyen lesz a Bozsik Yvette Társulat Bohóc kerestetik című, Matei Vişniec drámája nyomán készült adaptációja, illetve a Kaleidoszkóp – Hommage á Bartók Béla című rendhagyó est, amit az Idéző 1.84 kortárs-néptánc társulat, valamint Kiss-Balbinat Ádám és Szabó Marcell állított össze a zeneszerző műveiből.
Az alkotókat tekintve is impozáns a lista, köztük van például az egyik legjelentősebb európai rendező, a lett Alvis Hermanis, aki korábban is szerepelt már a találkozón, 2017-ben nagy sikerrel játszották Fekete tej című előadását. A görög színház doyenjét, Teodórosz Terzopuloszt a 2021 őszére halasztott MITEM-ről már ismerheti a közönség, az Aiasz, az őrület és az Alarme című produkciókból. Valószínűleg nem kell bemutatni a Vahtangov igazgatóját, Rimas Tuminast sem, akinek több előadása is óriási sikert aratott a korábbi években, ilyen volt például a 2017-es Jevgenyij Anyegin, a 2018-as Oidipusz király, a 2019-es Ványa bácsi. Valerij Fokin neve is minden bizonnyal ismerősen cseng a budapesti színházkedvelőknek, hiszen a MITEM-en látott rendezésein túl, a Nemzeti Színházban is dolgozott, 2016-ban mutatták be A krokodilus című Dosztojevszkij-adaptációját. A kortárs francia színház különleges alkotójának számít Valère Novarina, akinek ezúttal nem rendezése, hanem darabja szerepel a programban. A francia szerző korábban a debreceni Csokonai Színházban vitte színre Képzeletbeli operett című művét, de vendégeskedett már a MITEM-en is, 2016-ban, a Nevek erdejében produkciójával.
A jelentős színházi alkotók sorából nem felejthető ki a kolozsvári színház vezetője, Tompa Gábor sem, akitől 2021 őszén láthattuk a Portugáliában színre vitt Godot-ra várva című darabot, ő világszerte ismert és elismert rendező, 2018-tól az Európai Színházi Unió elnöke. Az ukrán Dmitro Bogomazov is járt már a találkozón, 2019-ben két nagyszerű előadással, a Coriolanust és a Morituri te salutant című darabot is szerette a közönség. Nem először fordul meg magyarországi fesztiválhelyszínen Kokan Mladenović sem, a szerb rendező 2014-ben a POSZT-on a legjobb előadás díját nyerte el az újvidéki Opera Ultimával, legutóbb pedig a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválján nyert díjat szabadkai rendezése, a Gusztáv a hibás mindenért. Természetesen érdemes megismerkedni a többi színházi alkotó, így a színházalapító lengyel Andrzej Stanisław Dziuk, a formabontó cseh Jiří Havelka, a sokoldalú lengyel Agata Duda-Gratz, a litván újító Oskaras Koršunovas, a francia „összművész” Jean Bellorini és a színház lényegét megszállottan kutató olasz Alessandro Serra munkájával is.
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó programját ebben az évben is különböző szakmai kísérőrendezvények színesítik A folyamatosan frissülő információkért érdemes ellátogatni a MITEM oldalaira: https://mitem.hu/aktualis; https://www.facebook.com/mitembudapest
Antal-Ferencz Ildikó
Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.
*
Fotók: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu
