Jó-e nekünk a jelenben élni?

Talán nincs is közkeletűbb és divatosabb üzenet ma annál, hogy meg kell tanulnunk a jelenben élni. Nem a múltban és nem a jövőben, hanem az itt és mostban. Carpe diem, vagyis ragadd meg a napot! Ártatlannak tűnő felhívás, pedig egyáltalán nem az, bár inkább tünet, mint ok.

Az óriási pénzösszegű elismeréssel, 1,1 millió angol fonttal együtt járó Templeton-díjat 2016-ban az egykori angliai főrabbi, Lord Jonathan Sacks kapta, aki ezzel olyan nagyságok nyomdokaiba lépett, mint Teréz anya, a dalai láma, vagy Desmond Tutu dél-afrikai érsek. A díjat azok kapják, akik az adott évben a legtöbbet tették a vallások közötti megértésért. A korábbi főrabbival ez alkalomból interjút készített a The Telegraph, amiben Lord Sacks arra figyelmeztet, hogy a nyugati civilizáció, amit az ókori Rómához hasonlított, az összeomlás szélére került, mert a modern generáció már nem hajlandó vállalni a gyermekvállalással járó felelősséget. Az az Európa, amit ismerünk, el fog tűnni, mégpedig a most tapasztalható demográfiai tél következtében.

„Túlzottan el voltak foglalva azzal, hogy élvezzék a jelent…”

„Az ókori görög és római gondolkodók látták, amint a civilizációjuk hanyatlásnak indul és összeomlik, és mind a görögök, mind a rómaiak ezt a születésszám radikális visszaesésének tulajdonították, ugyanis már senki nem volt hajlandó vállalni a gyermekvállalással járó felelősséget” – mondta Lord Sacks. „Túlzottan el voltak foglalva azzal, hogy élvezzék a jelent, semhogy meg tudták volna hozni azokat az áldozatokat, amelyek a jövő építéséhez szükségesek – az emberi civilizáció minden hírmondója ugyanezt a történetet meséli.”

Lord Sacks arra is figyelmeztetett, hogy a tömeges bevándorlás nem megoldás a demográfiai krízisre, a beérkező tömegeket nem lehet integrálni – nem lesz ugyanis mibe. „Azért nem fognak integrálódni Európába, mert amikor egy kultúra elveszíti az emlékezetét, elveszíti az identitását is, és amikor egy kultúra elveszíti az identitását, akkor nem marad semmi, amibe integrálódni lehetne.”

„A szabadság nem csak úgy megtörténik, azért meg kell küzdeni”

Rendkívül kritikusan nyilatkozott Lord Sacks a közösségi média rövidtávú emlékezetéről. Véleménye szerint a ma embere a békét, a szabadságot és a jólétet alapvetőnek tartja és elfelejti, hogy egyszer ezekért keményem meg kellett harcolni. „A szabadság nem csak úgy megtörténik, azért meg kell küzdeni. (…) Az emberek ma úgy képzelik, hogy a szabadság »alapbeállítás a telefonjukon«.”

Lord Sacks szerint a demográfiai krízis direktben összeköthető a Nyugat elvallástalanodásával, márpedig a vallásos hit volt az, ami évszázadokon keresztül nagy becsben tartotta a család intézményét. „Kortárs történészek mind a mai napig nem találtak egyetlen olyan társadalmat sem, amelyik elvallástalanodott és képes volt fenntartani a szükséges születési rátáját az elkövetkező századokban…. Így hanyatlanak és buknak el a legnagyobb civilizációk.”

Egy társadalom, amelyik csak a jelenben akar élni, nem fog bajlódni sem történelmi emlékezettel, sem a jövőhöz szükséges áldozatok meghozatalával – csak az itt és mosttal.

Ha hihetünk Lord Sacksnek, ezzel vége is a történetnek – itt és most.

Neo


Cikkajánló: Tanított tehetetlenség 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Fotók: geralt via pixabay.com

TheAndrasBarta via pixabay.com

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább