Minél „tökéletesebbnek” tűnik egy pár, vagyis minél inkább mentes a problémáktól, a mélypontoktól, a krízisektől, annál inkább gyanakodhatunk, hogy abban a kapcsolatban nincs érzelmi kommunikáció, nincsenek közös úton, nincs szövetség. A konfrontáció egyenrangúságot jelent, azt, hogy biztonságban vagyok, felvállalhatom önmagam. Minden konfliktus visszajelzés, csak akkor tudunk fejlődni, változni, egymásért jobbá válni, ha visszajelzéseket kapunk. Legyen bátorságom, kedvem, erőm, alázatom belenézni a társam tükrébe, ami őszintén mutatja a gyarlóságomat, miben kell fejlődjek, csiszolódjak, hol tartok odaadásban, szeretet adásában, elfogadásban, türelemben, az indulatok, a konfliktusok kezelésében. Maga a kapcsolat is ekkor tud fejlődni, ha visszajelzéseket adunk és kapunk, hiszen az őszinteség és sebezhetőségünk megmutatása hoz közel igazán minket.
A kivonódás, vagy stonewalling némaságba burkolózást, elvonulást, passzivitást, csendet jelent, így nem kell interakcióba kerülni a másikkal, nem kell részt venni a konfliktusokban. A kilépett fél semmiféle visszajelzést nem küld, nem válaszol, nem néz a másik szemébe, levegőnek nézi. Ez a tanult viselkedésminta akkor is fájó és romboló a magára hagyott fél számára, ha szó sincs fizikai bántalmazásról. A kivonódó partner folyamatosan elzárkózik a kapcsolatot érintő témák és konfliktushelyzetek elől, így a társa azt érzi, hogy negligálva van, nem kap figyelmet, törődést, megbecsülést, vagyis nem számít, nem fontos. Ez pedig megakadályozza, hogy képesek legyenek a konfliktusokat közösen feloldani, a vége pedig egy kilátástalan ördögi kör, mely tele van felhalmozott feszültséggel, fedőkonfliktussal.
Az érzelmi kivonulás a férfiaknál gyakrabban megfigyelhető viselkedés, és általában az alábbiak szerint nyilvánul meg:
– A beszélgetésnek részemről vége!
– Hagyj már békén a folytonos nyavalygásoddal!
– Ne nyaggass már!
– Eleget hallottam!
– Csinálj, amit akarsz!
– Ejtettük a témát!
Ha ezek után az elutasított társ mégis forszírozza a vitát, akadékoskodik, kérdezősködik, vagy felelősségre von, akkor ő kivonul a szobából, vagy megtorlóvá, agresszívvá válik, erőszakkal próbálja társába fojtani a szót.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az agresszív közlésmódon, vagy a néma játékon kívül?
• Ha az elkerülő fél nem áll készen a beszélgetésre, vagy nem képes beszélni valamiről, akkor biztosíthatja partnerét a szeretetéről, ragaszkodásáról, majd meg kell jelölnie egy konkrét időpontot a tisztázó beszélgetésre.
• Időt kérhet, hogy megnyugodjon, majd 10-20 perc múlva szükséges visszatérni a témához. Ez a holtidő ne legyen több, mert csak fokozza a bizonytalanságot és feszültséget.
• Terapeuta segítségét kérhetik, ha a konfliktuskörben való toporgásból nem látják a kiutat.
• Egy elkerülő, helyzetekből kivonódó társ sokszor észre sem veszi, milyen pusztításokat végez a kapcsolatban, főleg azt nem, hogy ezzel mennyire megbántja a másikat. Az érzelmi válaszkészség megtapasztalása azt jelenti, hogy tudom, a társam ott van, jelen van, a gondoskodás, az empátia, a vigasztalás egyértelmű jeleit mutatja, amely fizikailag megnyugtat, érzelmileg megérint. A folytonos kivonódás, a néma játék minden kapcsolatban előbb vagy utóbb, külső segítség nélkül, szakításhoz, váláshoz vezet.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!
Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? és A kapcsolat, amiért megéri című könyvek szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
További írások – férfiaktól: A férfi útja, Társadalmi témák;
írások a Férfiak Klubja Női Támogatói Köréből: női írások nemcsak nőknek;
interjúk ismert férfiakkal: Körkérdés.
Fotó: Image by Freepik
