Kiüresedik az együttlét, beáll a közöny csendje, csökken az együtt töltött minőségi idő
Ha megszüntetjük a minőségi időt egy kapcsolatban, akkor a ragaszkodás meglazulását kockáztatjuk, vagy ami még rosszabb, egy idő után azt gondoljuk, nincs is rá szükségünk. Jól megvagyunk, együtt vagyunk. Akkor hol itt a probléma? Ott, hogy egy nap felébredünk, nézzük, de már egyáltalán nem látjuk egymást, semmiségeket mondunk, üres frázisokat, nulla információt, fájdalmasan tompa tőmondatokat, és közben töretlenül hisszük, ez a harmonikus párkapcsolat. A távolodásra visszahúzódással reagálunk, még inkább szeparálódunk, és a kapcsolatunk pajzsán óhatatlanul rés támad. A csökkenő, vagy megszűnő közös, örömteli időtöltések gyanújelek, jelzik, hogy az unalom, a társas magány stagnálása felé sodródik az egykor vibráló, meglepetésekkel teli párkapcsolat. Ha megszűnik a minőségi idő, akkor lassan beáll a csend, a dermedt, megfagyott, üres kommunikáció. Az emberi kapcsolatok csendjei pedig a legalattomosabb kapcsolathóhérok.
Megszűnő egymás iránti figyelem, elfelejtett évfordulók, gondoskodás hiánya
Távolodunk, leválunk egymásról, amikor kinyomjuk a telefont, mert semmi kedvünk a másik panaszáradatát hallgatni. Ami fontos, azt nem felejtjük el. A születésnapok, az évfordulók, és meghatározó, közös mérföldköveink dátumai mindig maradjanak piros betűs ünnepek. A gondoskodó, teljes szívvel egymás felé forduló, szeretetteljes tettek elmaradása, megszűnése szintén a kapcsolat végét jelentik.
A kapcsolat megkérdőjelezése
„Mit keresek én itt? Miért engedem, hogy rabolja az értékes időmet? Valaki más mellett, (vagy egyedül) sokkal boldogabb, sikeresebb, pozitívabb, magabiztosabb, önazonosabb lehetnék.” Intő jel lehet még, ha nem a jelenlegi kapcsolatunk az egyetlen létező út. Amikor feltesszük a kérdést, hogy mihez kezdenénk nélküle, akkor már régen nem vagyunk egyenrangúak. Támaszkodunk a másik emberre, és félelem, bizonytalanság, vagy a kapcsolati komfortzóna nyújtotta biztonság és kiszámíthatóság miatt ragadunk bele a kötelékbe. Ne maradj félelemből, hanem inkább szeretetből és örömből.
Nincs jövőkép, megáll az idő
A jó kapcsolat megújul, fejlődik, miközben az egyéni fejlődést is biztosítja mindkét félnek. Egy hanyatló kapcsolatban eluralkodik a betokosodott unalom, a napi rutin, kevés az új, pezsdítő, meghatározó, élmény. Már nem örülünk egymás sikereinek, már külön utakon járunk, más-más célt hajhászunk, és hirtelen más lett az értékrendünk. Már lazább elveket vallunk a hűségről, vagy férfi-női minőségünkről.
Feloldást nem hozó, végtelen veszekedések
A parttalan veszekedések alattomosan a szex helyére lépnek. Nincs feloldás, nincs meg az érzés, hogy bár vitatkozunk mégis a megingathatatlan tény, hogy szeretjük egymást mindennek ellenére mindenek felett áll. A feloldás biztonság, hogy bár eltér a véleményünk, érveket ütköztetünk, és ennek hangot is adunk, mégsem engedjük el egymás kezét.
Tisztelet hiánya, intolerancia, tapintatlanság
Aki tisztel, elismeri az erősségeidből fakadó erényeket, és elnéző a gyengeségeiddel. Nem figuráz ki, nem tesz nevetségessé. Nem hánytorgat fel régmúlt sérelmeket, utadat észrevétlenül segíti, pozitív megerősítése, dicsérő szavai ösztönöznek, új erőt adnak. Egy figyelmes partner tudja, mikor, mit mondjon, vagy maradjon csöndben. Nem játszmázik, világosan, érthetően kommunikál, de ez soha nem durva, bántó, vagy sértő. Képes a dolgokat a másik szemszögéből megvizsgálni, és ily módon döntést hozni.
Intimitás teljes hiánya, szexuális problémák
Az intimitás nem ugyanaz, mint a szex. Az intimitás azt jelenti, hogy átengedem a társamat a bizalmatlanságom védőburkán, és egészen közel engedem, hogy megismerje, és megtanulja a sebezhető énemet. Hogy megtanuljon és elsajátítson, ismerje minden arcomat, rezdülésemet. Sokszor érzelmi falaink ölik meg a vágyat. Hiába törekszünk az összefonódásra, ha folyton falakba ütközünk. A fel nem oldott, szőnyeg alá söpört konfliktusokból, haragból, neheztelésből, titkokból, meg nem értettségből, a lelki intimitás hiányából olyan masszív falakat építünk, amelyeken a másiknak már lehetetlen áthatolnia. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy mindig ugyanannak a problémának a taposómalmában őrlődünk, és a kapcsolatunk selyemfonala akkor kezdett foszladozni, amikor először sepertünk szőnyeg alá egy problémát. Később úgy tűnik apróságokból lesz vérre menő vita közöttünk, pedig csak annyi történt, hogy nem fér több bántás, harag, csalás, hazugság, hamis ígéret a szőnyeg alá, vagyis betelt a pohár. Kicsordul a sok kezeletlen konfliktus, amely az évek során csak rakódott egymásra.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!
Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? sikerkönyv és A kapcsolat, amiért megéri című új könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
Fotó: Image by Drazen Zigic on Freepik
