A világban zajló döbbenetes események sűrűjében elsikkadni látszik az a botrány, ami most van kibontakozóban az Amerikai Egyesült Államokban, ami pedig nagy mértékben befolyásolhatja nők, férfiak és gyerekek életét. És hogy nem valami jelentéktelen dologról van szó, abból is látszik, hogy a Washingtonban található Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) épülete köré erős barikádokat emeltek, attól lehet ugyanis tartani, hogy támadás éri az intézményt. Az ok pedig egy kiszivárogtatás, ami rendkívül súlyos biztonsági kérdéseket vet fel. A Politico című online újság ugyanis valamilyen módon hozzájutott egy többségi véleménytervezethez, amit 2021. április 2-án este közzé is tettek. Ilyen méretű adatbiztonsági incidensre nem volt még példa az USA Legfelsőbb Bíróságának történetében. Elemzők szerint ez akár alááshatja a bíróság döntéseibe vetett bizalmat is, mivel nagyon valószínű, hogy a kiszivárogtatás politikai célzattal történt, hogy nyomást gyakoroljanak a bírákra. Ez ugyanis még csak egy határozattervezet, a végleges döntés kihirdetésére valamikor július végén kerülhet sor, addig meg még sok víz lefolyik a Mississippin. A nyomásgyakorlás meg is kezdődött, pro és kontra tüntetők jelentek meg az USA számos nagyvárosában.
És hogy mi az, ami ilyen felfokozott indulatokat vált ki? Egy régi ügy, majdnem 50 éves, mégis a megszületése óta napirenden van, folyamatosan viták kereszttüzében áll. Az 1973-as Roe vs Wade ügyről van szó, amely szövetségi szinten biztosította a jogot az abortuszhoz, lényegében bármilyen indoklás nélkül. Egészen addig, azaz 1973-ig, az egyes tagállamok hatáskörébe tartozott, hogy engedélyezik-e vagy sem az abortuszt, illetve, ha engedélyezik, akkor milyen feltételek mellett. Ezt a gyakorlatot támadta meg 1970-ben két ügyvéd, Linda Coffee és Sarah Weddington, akik egy várandós fiatal nő, bizonyos Norma McCorvey esetét karolták fel, aki el akarta vetetni a gyerekét. Az ügy nem bizonyult egyszerűnek, és a hosszas jogi procedúra végén a Legfelsőbb Bíróságon kötött ki. A bírák pedig 1973-ban 6:3 arányban, a magánélethez való jogra hivatkozva meghozták a már említett többségi döntést, amely kivette az abortusz szabályozását a tagállamok hatásköréből és szövetségi szinten engedélyezte azt minden lényegi megkötöttség nélkül. Ez a döntés azóta fáj az életpárti amerikaiaknak, és tulajdonképpen minden életpárti embernek a világon. Mivel egy várandósság 9 hónapig tart, az ügy pedig három éven át húzódott, Norma McCorvey – akire az ügyvédei Jane Roe álnéven hivatkoztak – időközben megszülte a gyermekét, akit örökbeadott, és aki mai is él valahol valakinek a férjeként, vagy feleségeként, édesanyjaként, vagy édesapjaként, barátjaként, kollégájaként, szomszédjaként, stb. A Roe vs Wade ügy következtében viszont 150-szeresére ugrott az abortuszok száma az egyesült államokban, ami a számítások szerint 60 millió gyermek életébe került 1973 óta. Ebbe nem tudnak beletörődni az amerikai életpártiak, akik 50 éve keresik a lehetőséget a legfelsőbb bírósági döntés megsemmisítésére. Erre pedig éppen most mutatkozik a legnagyobb esély. Megvan az ügy (Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization), megvan a szükséges jogértelmezés, és a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi összetétele is olyan, amelyik minden valószínűség szerint megszavazza a Roe vs Wade megsemmisítését. Legalábbis erre enged következtetni az 5:4 arányban elfogadott többségi határozattervezet, amelyet Samuel Alito, a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája szövegezett meg, és amelyben azt írja, hogy a „Roe kirívóan rossz döntés volt a legelejétől kezdve”.
Ez az a határozattervezet ugyebár, amelyik valamilyen elképesztő biztonsági hiányosság folytán eljuthatott a Politico-hóz. Azóta tartanak az életpárti, illetve az úgynevezett választáspárti tüntetések Amerika-szerte, a Legfelsőbb Bíróságot pedig kordonnal vették körül. Két hónapon belül kiderül, hogy kitartanak-e a döntésük mellett.
Neo
Fotó: politico.com
