Az idei év sok megdöbbentő híre között elsikkad, de 2022 a Holdutazások éve is (lesz) egyben. Nem kevesebb, mint hat ország űrmissziója áll sorban, hogy tiszteletét tegye az éjszakai vándornál. Az idei év során a következő országok terveznek a Holdra lépni (ABC sorrendben): Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, India, Japán és Oroszország.
A legnagyobb szabású tervvel az USA készül: a NASA 93 milliárd dolláros Artemis-programjával nem nagyon tud versenyezni senki. Az USA több évtizedes szünet után újra űrhajósokat akar küldeni a Holdra, és ez az első lépés a cél elérése érdekében.
Az egyesült államok azonban csak egy a sok nemzet és magáncég közül, amely hamarosan Hold-expedíciók indítását tervezi, amellyel a várakozások szerint beköszönt a holdkutatás új aranykora.
A dél-koreai Korean Pathfinder Lunar Orbiter (KPLO) az ázsiai ország első űrprogramja. A várhatóan augusztusban induló űrhajó 100 kilométeres magasságban kering majd a Hold felszíne felett, és legalább egy évig üzemel. Öt műszert tartalmaz majd, többek között az úgynevezett „ShadowCam”-et, a NASA által kifejlesztett rendkívül érzékeny „árnyékkamerát”, amellyel a Hold örökárnyékban lévő részéről is nagyfelbontású képeket lehet készíteni.
Japán szintén igyekszik még az idén a Holdra szállni, mégpedig egyszerre két projekttel is. Az egyik az államilag finanszírozott SLIM (Smart Lander for Investigating the Moon) űrmisszió, amely olyan pontos leszállást kísérel meg, amilyen pontosságot még egyetlen országnak sem sikerült elérnie. Ez egy 100 méteres sugarú kört jelent, ami tényleg extrém pontosság lenne – ha sikerülne. A SLIM-mel versenyez a tokiói székhelyű Ispace magáncég HAKUTO-R programjának M1-es missziója, amely szintén idén indul, és könnyen lehet, hogy hamarabb ér a Holdra mint a SLIM. Az Ispace űrhajója kis holdjárókat is szállít majd, amelyeket az Egyesült Arab Emirátusok Mohammed Bin Rashid Űrközpontja épített. A Rashid holdjáró alig nagyobb egy rádióvezérlésű játékautónál – 10 kilogrammot nyom, 50 centiméter hosszú, és a tervek szerint körülbelül egy hónapig üzemel majd.
Az indiai Chandrayaan-3 misszió, amelyet jelenleg hivatalosan augusztusban terveznek elindítani, lesz az ország második kísérlete arra, hogy egy leszállóegységet és holdjárót küldjön a Hold felszínére, miután a szubkontinens előző hasonló küldetése kudarcot vallott. A Chandrayaan-2 leszállóegysége leszálláskor a Hold felszínéhez csapódott és megsemmisült.
Az orosz Luna-25 űrmisszió, amelyet júliusban terveznek indítani a déli sarkvidékről, lesz az ország első küldetése a Holdra a Szovjetunió utolsó, 1976-os holdraszállása óta. Az Ukrajnában zajló háború miatt azonban valószínűnek látszik, hogy Oroszország a program csúsztatása, vagy teljes elhalasztása mellett dönt.
De nem csak a nemzetek veszik célba a Holdat. A NASA számos privát vállalattal működik együtt kisebb léptékű küldetések végrehajtásában a Commercial Lunar Payload Services programján keresztül. Az első ilyen kereskedelmi küldetések a tervek szerint 2022 végén indulnak el a Holdra.
Biztosan többeknek feltűnt már, hogy egy nagy szereplő hiányzik az idén a Holdra űrhajót indító országok közül, és ez Kína. A 1,4 milliárd lakossal rendelkező ország azért nincs a 2022-es indulók között, mert már 2019-ben sikeresen leszálltak a Holdra.
A Chang’e-4 és Chang’e-5 küldetések a Hold felszínről hatalmas mennyiségű adatot, illetve a 2020-as visszatéréskor regolit- illetve talajmintákat juttattak vissza a Földre. Kína következő mintavételi küldetése, a Chang’e-6, 2024-ben indul.
Bár nagyon szép és fontos, azonban nem a tudomány az egyetlen (fel)hajtóerő, aminek a mostani megélénkült érdeklődés köszönhető. A küldetések mögött más érdekek is meghúzódnak. Teljesen egyértelmű, hogy megindult a harc a Hold feletti uralomért, ami – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, – azé lesz, aki hamarabb ér oda. Hacsak nem szabályozza ezt majd valamilyen nemzetközi egyezmény. A különböző űrmissziók bevallott céljai között szerepel a talajminta-elemzés, vízkutatás, különböző ércek kutatása, a mágnesesség vizsgálata, a Hold vasmagjának a vizsgálata – és emberlakta település létrehozása, azaz egy Holdbázis. A világűr gyarmatosítása megkezdődött.
Neo
Fotó: WikiImages képe a Pixabay -en.
