A féltékenység sok esetben olyan korai élményekből táplálkozik, amelyek nem a párunkhoz, hanem a megelőző családi közegünkhöz fűződnek. Minden féltékeny érzésben ott van az elhagyatástól rettegő gyermeki énünk is. Ez a korai anya-gyermek kötődés biztonsága vagy bizonytalansága jelenik meg minden ragaszkodáson alapuló emberi kapcsolatban. Ha egy korábbi kapcsolati sérülésben eltört a bizalom hűtlenség, hazugság, vagy konfliktuskerülés miatt, akkor a fel nem dolgozott bizalomvesztést tovább hurcoljuk az új kapcsolat falai közé, és a bizalmatlanság lassan, alattomosan átitatja majd az új szerelmet.
A féltékenység a hiányból születik. Ha valaki folyton hiányt szenvedett, örökösen várakoznia kellett a figyelemre, nem tapasztalt meg érzelmi válaszkészséget, az ebből fakadó frusztráció időnként majd megjelenik felnőtt kötődéseiben is. Ha valaki folyamatos kontrollt, ellenőrizgetést tapasztalt meg gyerekként, ha soha nem érezhette a boldog, felszabadult kiteljesedést, és senki nem tisztelte autonóm személyiségét, akkor az ő szemében a szeretet felnőttként is egybemosódik a kontrollal, tévesen így próbálja meg kapcsolatait működtetni. Ha gyerekként a legfontosabb, érzelmileg legközelebb álló emberek elhagyták, folyton hazudtak, becsapták, vagy soha nem váltották be ígéreteiket, akkor a gyanakvás, a bizalmatlanság ugyanúgy átlengi a felnőttkort, mert gyermekként azt tanulta meg, hogy még a szeretetkapcsolataiban sem bízhat.
A féltékenység egy állandó önvédelmi készültséget jelent, folyton azokra a jelekre figyelünk, amelyek mások rossz, ártó szándékaira utalnak. A kapcsolatokat a veszélyek, a kiszámíthatatlanság, a zaklatottság, a folytonos gyanakvás terepeinek éljük meg, amelyek gyökere a korai bántalmazás, vagy bizalomvesztés. Próbák elé állíthatjuk szeretteinket, vagy társunkat, könnyen észlelünk ártatlan megnyilvánulásokban is ártó szándékot, felnagyíthatjuk a negatívumokat, a megbízhatatlanság, a veszély jeleit, miközben elsiklik a szemünk a szeretetteljes, ragaszkodást kifejező gesztusok felett. A féltékenység azt jelenti, nem bízom magamban, hogy szerethető lehetek. Egy féltékeny ember, bár úgy tűnik, érzéseit kivetíti a társára, mégis egyedül van a párkapcsolatban. A kapcsolat teher lesz, hatalmi harcok helyszíne, csatamező. Közénk furakodik a bizalmatlanság, az ebből fakadó folytonos kontrollvágy. Ebben a mérgező folyamatban sem a féltékeny fél, sem a kontrollált másik nem érzi jól magát.
Senki nem cipelheti annak terhét, ha a társa nem szereti, nem becsüli önmagát. Bárhonnan is származik a féltékenység, gyógyulást csakis az okok megtalálása és feldolgozása hozhat. Biztosnak kell lennünk a szeretet valódiságában és a tényben: ahogy én döntöttem, hogy őt választom, ő ugyanígy meghozta értem a döntést. A féltékenység ellen a legjobb védekezés a megújulni kész, egymás iránti kíváncsiságot folyton fenntartani képes párkapcsolat, amiért minden nap tenni kell. Törekedjünk önismeretre és a helyes énkép kialakítására. Az egészséges önbizalom az egyik legvonzóbb tulajdonság, aktiváljuk az önbecsülést, és erősítsük önmagunkban az alkalmasság érzését, hogy szerethető, vonzó, izgalmas, vágyott emberek vagyunk, akikhez érdemes kötődni. Vegyük elejét a mérgező, negatív gondolati spirálnak, és ha tudni akarjuk a választ, nyugodtan, higgadtan kérdeznünk kell.
Egy érett személyiséget nem borzaszt el az egyedüllét, a szakítás réme, mert tudja, hogy ezzel is képes lesz megküzdeni. Önmagával elfogadásba került, pontosan tudja, hogy szerethető, szeretetre alkalmas, nem kell senkinek bizonygatnia, hogy mennyit ér.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? és A kapcsolat, amiért megéri című könyvek szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
Fotó: Image by DCStudio on Freepik

