Komandó a világ közepe, de vajon meddig? – a Nemzeti Színház 13 almafa című előadásáról

A járvány kitörése előtt nem sokkal bemutatott előadás az első világháborútól napjainkig tartó időszakot mutatja be, Trianont több szempontból is megvilágítva. Kiindulópontja Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye, amelyet korabeli dokumentumokkal és levéltári adatokkal egészítettek ki, és amely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos természetére, szűkszavú, de metsző humorára alapozza. A rendező, Vidnyánszky Attila szerint az előadás célja ennek a „nagy világrendben állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása”.

#Támogasd a kultúrát

Kultúrakedvelőként mindannyian tudjuk, hogy a járvány miatt bajban van most a kultúra, hiszen az elmaradt előadások és koncertek nemcsak nekünk, nézőknek hatalmas veszteség, de súlyos bevételkiesést jelent a művészeknek és a szervezőknek is. Ezért mindannyiunk közös felelőssége, hogy életben tartsuk azt a veszélyhelyzet alatt és annak elmúltával is, hogy amikor vége a karanténnak, ne pályát elhagyó művészek, bezárt színházak és lemondott koncertek várjanak minket. Ezért az InterTicket a Magyar Kultúráért Alapítvány nagyszabású gyűjtésbe kezdett, amelybe most mi is beszállhatunk.

Miért félünk megnyílni a másiknak? Enélkül nincsenek igazi találkozások!

Nehezen engedünk át bárkit a sebezhetőségünk rétegein. Párkapcsolatokat próbálunk játszani, és úgy akarunk meghitt emberi kapcsolatokban létezni, hogy nem adjunk át egészen önmagunkat, nem köteleződünk el. A szív megnyitása nélkül pedig nincsenek igazi találkozások, nem létezik meghitt szeretetkapcsolat.

Szövetség férfi és nő között, mely tényleg örökké tart

A love in verse, azaz Egy szerelem versben a címe annak a weboldalnak, amelyet Peter Gordon, 87 esztendős brit színész lányai hoztak létre az édesapjuknak. Az édesapjuknak, aki 25 éven át minden egyes nap írt egy-egy szerelmes verset a feleségének, Alisonnak, hogy azt a hölgy párnája alá rejtse. Alison sajnos 2016-ban elhunyt, de Peter szerelme örökké tart: továbbra is sorjáznak a tollából és a szívéből az élete párjának címzett szerzemények. A honlapján el is olvashatjuk őket.

2 forint a meleg lángos

Amikor bizonyos magas értelmiségi körökben a magyar nép retardáltságát kívánják érzékeltetni, akkor kerül elő a 3,60-as kenyér toposza, hogy ugyanis „Kádár népe” még mindig visszasírja az akkori langyos pocsolyavizet, mert abban érzi jól magát…

Trianon100 – klipet forgatott az Operaház Zebegényben és Szarvason

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójának alkalmából klipet forgatott a Magyar Állami Operaház Zebegényben, amelyben a Himnuszt, a Szózatot és a Boldogasszony Anyánk című népéneket adták elő az intézmény művészei és igazgatói a 20 éve emlékhelyé szentelt festői környezetben. A Magyar Nemzeti Balett két szólistája – Felméry Lili és Balázsi Gergő Ármin – pedig Kodály Háry János zenekari szvitjére Szarvason mutatta be Venekei Marianna koreográfiáját.

Vissza a rengetegbe – Olvassuk (újra) a klasszikust!

„Mivel a tapasztalásom olyan volt, hogy a szomorúság magától szokott elrendeződni, így mindjárt a könyvekkel akartam szót váltani. Meg is kérdeztem illedelmesen tőlük, hogy jól érzik-e magukat, de bizony nem érezték valami jól, mert a szoba közepén összebújva dideregtek. Melléjük ültem, s egyet-egyet felvettem, hogy legalább a szemem melegségéből részesüljenek.” Így fogalmaz Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében a főhős olvasáshoz való viszonyáról. S ha már olvasás, kevés magyarabb, eredetibb férfias fejlődésregényt ismerünk annál, amelyikből az idézet való.