A One Poll felmérése szerint a megkérdezett fiatalok 65%-a nem érzi magát magabiztosnak egy hétköznapi társalgás során. Az online kommunikáció terén más a helyzet: 10-ből 8 megkérdezett fiatal felelte azt, hogy a netes csevegés nem okoz gondot neki.
A probléma nem új keletű. Egy 2012-es Business Insider-cikkben már kifejtették ezt: a Pew Research Center akkori eredményei alapján megjósolták, 2020-ra az ezredfordulós generáció elveszítheti társalgási készségeit. Három év múlva – állt akkor a cikkben –, a fiatalok „idejük többségét közösségi oldalakon váltott rövid üzenetek küldésével, szórakozással, vagy figyelmük elterelésével fogják tölteni, ahelyett, hogy mélyebb kapcsolatokat ápolnának embertársaikkal, vagy tanulnának”.
A cikk borúlátó jóslata szerint az ifjú generáció tagjai el fogják veszíteni a „mély gondolkodásra való képességüket” és a „közvetlen társalgási készségüket” is.
A Forbes magazin 2014-ben pedig témánkba vágó felmérések hosszú sorát idézte – érdemes elolvasni nem csak magát a cikket, hanem az abban idézett tanulmányokat is! E szerint az ezredfordulós fiatalok nem csak nem tudnak társalogni – ez még a „kisebbik baj” lenne –, de nem tudnak autógumit cserélni, varrni, főzni, és teljesen el vannak veszve internet és telefon nélkül.
Igaz, a cikk ennek egy pozitív hozadékát is megemlíti: mivel a fiatalok ilyen alapvető képességeknek is híján vannak, a szakképzett kékgalléros munkákat egyre jobban fogják megfizetni.
A problémák bemutatása után érdemes elolvasni, mit ajánlanak a szakértők megoldásképpen. A gond súlyosságát érzékelteti, hogy a megoldási javaslatok lényegében alapvető készségeket írnak le – a szerzők szerint viszont az amerikai fiataloknak az alábbiak az újdonság varázsával hatnak.
Christina Park, a Forbes újságírója különösen a nehezen kommunikáló, introvertált emberek ügyeivel foglalkozik. Véleménye szerint sokat segít, ha a fiatalok a kérdések feltevésére koncentrálnak, hiszen ez leveszi az izgulás terhét a vállukról. Ezek mellett fontos, hogy érdekes részleteket is megosszanak magukról a társalgás során.
Debra Fine, a Fine Art of Small Talk (vagyis A csevegés szépművészete) szerzője szerint ki kell lépni a komoly beszélgetéseket felvezető könnyed témák sablonjai közül.
„Nem számít, hogy családi, vagy üzleti körben kezdeményezzük ezt: érdemes elkerülni, hogy a többiek számára ismeretlen témákra, például a kevesek által nézett tévésorozatokra tereljük a szót”
– véli a coloradói szerző.
Fine, akinek egy előadása online is megtekinthető, arra biztatja a fiatalokat, hogy fejlesszék ki az „aktív hallgatás” képességét, azaz tudják úgy bevonni a másik felet a beszélgetésbe, hogy közben elkerülik a kellemetlen szüneteket. A barátságos, szimpatikus lezárás a szerző szerint éppen olyan fontos, mint maga a beszélgetés. Fine még azt is javasolja, hogy próbáljuk meg a legtöbb beszélgetést valamilyen konkrétummal lezárni, főleg üzleti környezetben.
Cikkajánló: Így kebelezik be a játékok a fiatal férfiakat
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
Minden itt idézett cikkben nem győzték hangsúlyozni, hogy a – főleg amerikai – „ezredfordulós fiatalok” súlyos gondokkal küszködnek az egyszerű beszélgetés terén. Ahogy ma már a főzőkurzusok és a kocsijavítási tanfolyamok is egyre népszerűbbek, úgy kapták fel a társalgási útmutató könyveket is. Mindazonáltal az itt leírtak egy átlagos magyar fiatal számára valószínűleg nem jelentenek hatalmas újdonságokat. Számomra, mint a rendszerváltás után született fiatalnak, nem okoz problémát a beszélgetés, noha személyes tapasztalatom, hogy külföldi fiatalok között valóban akadnak problémák. Ennek ellenére az itt idézett, bemutatott anyagokat mindenkinek érdemes elolvasnia.
V. L. B.
Fotók: natureaddict via Pixabay.com
