Milyen a jó kislány? Dekoratív, intelligens, tudatos. Gondosan bemagolt lexikai ismerettel rendelkezik és tájékozottsága is dicséretes, de gyorsan kibillenthető látszólag karakán határozottságából, mert ritkán rendelkezik önálló véleménnyel, vagy saját elvrendszerrel. Tökéletes ő, ámde kissé unalmas. Kiszámítható, folyton készenlétben álló kalaptartón bólogató cicamica, aki hagyja, hogy a társadalmi elvárások és a külvilág véleménye határozza meg mindennapjait. Lerí róla a belső bizonytalanság, és alacsony polcra helyezi önmagát, ezért a kiszemelt férfinak nem kell sokáig kapaszkodni érte.
A magabiztos nő szexi, a bizonytalan, alázatos, megfelelésért könyörgő nő lohasztó a mai modern időkben is, kár tagadni. Pedig ők is mindent bevetnek, hogy fenntartsák a férfi vadászösztönét, lehet, hogy megtanulnak öltáncolni, rúdtáncolni, és csipke fehérneműben sört kínálni, de valahogy nem az igazi, mindig kiderül, hogy csak használni lehet őket limitált időre. A férfi megunja a kihívást nem jelentő, állandó langyos hőfokon stagnáló, állóvíz kapcsolatot, veszi a kalapját, távozik, és megint csak köd előtte köd mögötte. Sajnos a „jó kislányok” fontos titoknak nincsenek birtokában: a férfi csak olyan nő mellett marad, akiben van valami tiszteletreméltó. Akiben tisztelni lehet kitartást, szenvedélyt, célratörő, erős jellemet, éles észjárást, vagy azt, hogy elveihez konokul tartja magát.
Az okos nők nem „jó kislányok”
Az igazán okos nők egy induló kapcsolatban talán olyanok, mint a Mátyás király-mesében az Okos lány, aki hozott is, meg nem is, volt is, meg nincs is, adott is, meg nem is. Megtanultak ésszel a szívükre hallgatni, megtalálják az egyensúlyt, hogy mennyire tárják fel önmagukat és érzelmeiket, mennyire fussanak a férfi után, és milyen határozottság az, ami még nem riasztja el őket. Ahhoz, hogy a vonzódásból kapcsolat legyen, mindkét féltől kell határozottság, és cseppnyi, beszédes kitárulkozás. Pontosan tudják, hol van a nyomulás és a csábítás közötti vékony határvonal, ezt soha nem lépik át.
Az okos nők nem „jó kislányok”, de esetükben egyáltalán nem jellembeli romlottságról, rosszaságról van szó. Az ilyen nő nem arrogáns, nem erőszakos, durva, vagy rámenős, és nem utcasarkok rongya, ő nem ettől „rossz”. És nem attól, hogy máshoz sem ért, minthogy az ágyban buja, fantáziadús szexleckékkel kápráztassa el a férfit. Inkább attól, hogy nem kiszámítható, nem simul a sablonba, hanem bizsergetően izgalmas, édes és fanyar egyszerre. Meglep, figyel, reagál, replikáz, és intelligens észérvekkel támasztja alá elméleteit. A „rosszlányok” nem nőiességet álcázó, uniformizált, férfivilághoz idomuló szinglilelkű, instant nők, nem tökös csajok, akik kicsontozzák, majd ellökik a feminista elveken nyugvó rendszerükben bolyongó, és kapcsolódási pontot hiába kereső férfit. Hanem tudják a szerepüket, és alázattal képesek megélni azt, jól érzik magukat a bőrükben, és egyedül is ragyognak. Tudnak „nőül” és talán kicsit „férfinyelven” is, büszkék, és méltóságteljesek, szenvedélyesen élik saját életüket, saját álmaikra koncentrálnak, és ha kell, saját maguknak vesznek virágot. Mégis úgy vonzzák be a minőséget, hogy eszük ágában sincs ismerkedni, nem rí le arcukról a kórós, sápatag társtalanság, és egyéb hiánybetegségekből származó frusztrációk.
Jól érzik magukat egy férfi társaságában, de viselkedésük azt sugallja, hogy nélküle is remekül megvannak. Aki jól érzi magát, és elégedett, az szexi. Van saját élettere, örömöt hozó, lelkesítő munkája, és privát tevékenységei, melyek során feltöltődik. Megelégedettséget és boldogságot hozó saját autonóm, női birodalma van, nem tapad, nem cuppan, nem zubog benne gyötrő megfelelési kényszer, számára a párkapcsolat nem oxigénpalack, vagy lelki köldökzsinór az élethez. Nem támaszkodik, és nem válik energiarablóvá, hanem egyenrangú, inspiráló társ marad, akár egy életen át. A párkapcsolat motorja és szíve a nő. És ha az egyik nap langyos, a másik pedig izzik a szenvedélytől, a különbség ő maga.
Ahogyan két ellentétes pólusú mágnes viselkedik, úgy működik a kapcsolat dinamikája. Egy magabiztos, szenvedélyes nő nagyobb kihívást jelent egy férfinak, mint egy olyan, aki folyamatosan tapad, akár a pozitív pólus a negatívra, ha túl közel kerülnek egymáshoz. A férfiaknak sokkal többet érnek a tettek, mint a szavak, nem szeretik a sok beszédet, a lelkizést, a görcsölést, a túlzott analizálást. Vonzani csak akkor lehet bárkit is, ha nincs túl messze, de nem is fonódik rá egészen a másikra.
Mit ér a nő, ha „tökéletes”?
A férfinak nem a tökéletes kell, hanem az, aki érdekes. Egy érzelmileg is érett, igazi férfit nem hoz lázba egy álnőiességét bizonytalanul, affektálva, selypegve kommunikáló műnő, a külcsín lehet bármilyen tetszetős, mégsem önazonos. Amikor egy nő más akar lenni, mint aki valójában, azonnal megkapja a bizonytalan címkét, és ha egy nő bizonytalan, akkor gyenge is. És akkor már nem is olyan vonzó, mert könnyen bevehető a vára, pillanatok alatt megugorható léc, a férfi úgy érzi, nem is kell megdolgoznia a kapcsolatért. Csak egy olyan nőt lehet imádni, akinek mindenről saját véleménye van. Egy „jó kislány” odaadó, mert kielégíti az, hogy kielégítheti a férfit. Egy férfit sokkal inkább izgat egy dög, aki a saját örömére is gondol. Érdekes, mégis a „rosszlányok” tudják, hogy nem a szex, a testiség az egyetlen létező hódítási eszköz, az olcsó áru nem tartós használatra termett. A meztelenkedés odébb van, meglepetésnek szánják, mert a szexi testtájakat látni kiváltság, megéri várni, megéri képzelegni, álmokat szőni, fantáziálni, udvarolni, és megéri a férfinak dolgozni érte. Egy nő, ha köldökig ér a dekoltázsa, és mindent kirakatba pakol, akkor hol marad a varázslat? Akkor megette a fene az egészet. Az igazán jó dolgok azokhoz jönnek el, akik várnak.
Mennyire fontos a férfiaknak a változatosság?
Súlyos sztereotípia, hogy a férfi képtelen egyetlen nő mellett leélni az életét. A férfi egész életében aktív, felszabadító, örömteli szexuális életre vágyik, és ezért nagyon sok mindenre képes. Ha azonban megtalálja szíve hölgyét, a fontosat, az egyetlent, akkor nagyon boldogan és odaadóan belefeledkezik a stabil, monogám kapcsolatba, és nem lép tévutakra. Hölgyeim, a férfiak hűségesebbek annál, mint amit mondanak róluk! Egy férfi mindig intimebb módon, intenzívebben, bensőségesebben tudja megélni a kívánt élményt egy megszokott, szeretett, jól ismert társsal.
Cikkajánló: Mi alapján választ a nő?
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
A „rosszlányok” egyáltalán nem tökéletesek, csak mértékkel hisztiznek, nem tapadnak, és nem aranyásó típusok, nem támaszkodnak, nem rendelik alá önmagukat egy kapcsolatnak, még csak nem is lelkesek túlságosan. Megtanultak egyedül lenni, és élvezni azt. Önbecsülésük a helyén, tisztelik önmagukat, és eszük ágában sincs megfelelni a tökéletes nő ideálképének. Egy rendes lány mindig elérhető, és készenlétben áll. Egy rossz lány titokzatos, és kissé távolságtartó, egy férfi számára csupa kihívás és izgalom.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!
Király Eszter képzésben mentálhigiénés szakember, író, a Meddig tart a kapcsolatunk? című könyv szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
Fotók: Comfreak via Pixabay.com
