Ahol a bizalom hiányzik, eltörik, vagy sérül, ott a kapcsolat teher lesz, csatamező, hatalmi harcok helyszíne. Közénk furakodik a bizalmatlanság, az ebből fakadó folytonos kontrollvágy. Ebben a mérgező folyamatban, sem a féltékeny fél, sem a kontrollált másik nem érzi jól magát. A féltékenység normális határokig lehet fűszer, szikrát ébren tartó, pozitív, építő érzés, szexuális energia, és lehet beteges, romboló rögeszme. Normális emberi reakció, ami ragaszkodásunkról árulkodik és aggodalmunkról, hogy érzelmileg komfortos állapotunkat elveszíthetjük. A féltékenység azt is jelzi, hogy a kapcsolatra talán több figyelmet kellene fordítani, több energiát, törődést, szeretetet szükséges belefektetni. Irracionális, patológiás formája azonban megmérgezi a szerelmet, és hatására romokba dől minden kapcsolat.
Minden féltékeny érzésben ott van az elhagyástól rettegő gyermeki énünk. A korai anya-gyermek kötődés biztonsága vagy bizonytalansága jelenik meg minden ragaszkodáson alapuló emberi kapcsolatban. Ha valaki hiányt szenvedett, bizonytalan volt, vég nélkül sírt, örökösen várakoznia kellett a figyelemre, ez a frusztráció időnként majd bekopogtat párkapcsolata ajtaján is. Ha valaki folyamatos kontrollt, ellenőrizgetést tapasztalt meg gyerekként, ha soha nem érezhette a boldog, felszabadult kiteljesedést, és senki nem tisztelte autonóm személyiségét, akkor az ő szemében a szeretet felnőttként is egybemosódik a kontrollal, tévesen így próbálja meg kapcsolatait működtetni. Ha gyerekként a legfontosabb, érzelmileg legközelebb álló emberek elhagyták, folyton hazudtak, becsapták, vagy soha nem váltották be ígéreteiket, akkor a gyanakvás, a bizalmatlanság ugyanúgy átlengi a felnőttkort, mert gyermekként azt tanulta meg, hogy még a szeretetkapcsolataiban sem bízhat.
A féltékenység származhat a rossz családi mintából eredő kötődési zavarokból, hiszen aki gyermekként állandó bizonytalanságot, gyanúsítgatást tapasztalt meg a szüleitől, annak ez az érzelem beépül. Kialakulhat gyermekként átélt testvérféltékenységből, de visszavezethető a folytonosan emlegetett önbizalomhiányra is, amikor egy önleértékelő ember nem tartja magát elég jónak a másik számára, és a gátlásaiból, félelmeiből adódóan feltételezi a hűtlenséget. Alacsony önbizalommal, sérült önértékeléssel valóban nagyon nehéz elhinni, hogy bárki szerethető, értékes, és ő az egyetlen. Az egészséges önbecsülés, a helyes önértékelés alapjait a gyerekkorból kellett volna hoznunk, a dicséretek, a pozitív megerősítés, a segítő, elfogadó szeretet által. Nekünk, szülőknek ebben óriási a felelősségünk. Gyerekeinkkel éreztetnünk kell az alkalmasság, a szerethetőség érzését, hogy igazán értékesek valamiben, és hogy ebben boldogan, felszabadultan kiteljesedhetnek. A legtöbb felnőtt sajnos még mindig nem érzi mindezt. Az a felnőtt, aki gyerekként nem tapasztalta meg saját értékét, abban mindig ott bujkál majd az alkalmatlanság negatív élménye, és kínzó megfelelési vágy, önleértékelés, párkapcsolati függőség lesz a keresztje. Bárhonnan is származik a féltékenység, gyógyulást csakis az okok megtalálása, és feldolgozása hozhat.
A tisztázó, őszinte beszélgetések csodákra képesek, ilyenkor azonban fontos, hogy a lehető legnagyobb türelemmel forduljunk egymás felé. Ha a feszült helyzetet nem tudjuk feloldani, de hiszünk még a kapcsolatunk erejében, akkor a külső segítség, a terápiás beszélgetések segíthetnek a probléma megoldásában.
A féltékenység érzésének kórós jelenléte valójában azt jelenti, nem bízom magamban, hogy szerethető lehetek. A féltékenység ellen a legjobb védekezés az eleven, élettel teli, lüktető, mindig megújuló kapcsolat, amiért minden nap tenni kell. Megelőzhetjük a szerelemféltést, ha törekszünk az önismeretre és a helyes énkép kialakítására. Az egészséges önbizalom az egyik legvonzóbb tulajdonság, szilárdítsuk meg az önbecsülést, erősítsük magunkban az alkalmasság érzését, hogy szerethető, izgalmas, vágyott emberek vagyunk, akivel jó lenni, akihez érdemes kötődni.
Király Eszter
Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!
Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? és A kapcsolat, amiért megéri című könyvek szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”
Fotó: Image by DCStudio on Freepik
