Miért nem dicsérünk többet?

Most, amikor itt a félév vége, előbb utóbb minden diák megkapja a félévi értesítőjét. És egyáltalán nem mindegy, hogy erre hogyan reagál az apja.

Egyre nagyobb a nyomás gyermekeinken, főleg az iskolát váltókon, akiknek a most félévkor megszerzett jegyeket csatolniuk kell az iskolaválasztási laphoz. Rengeteg diák izgul most, vajon elég lesz a pontja a kiválasztott iskolához, felveszik-e arra a helyre, amelyet megjelölt. Ezek a kérdések bennünket, szülőket ugyanúgy foglalkoztatnak, talán még jobban is, mint a gyermekeinket, mivel mi jobban átlátjuk milyen fontos állomás ez most nekik.

Mindannyian a legjobbat szeretnénk megadni gyermekeinknek és úgy elindítani őket a nagybetűs Életbe, hogy sikeresek és eredményesek legyenek majd a munkájukban és a családjukban egyaránt.

„Előbb a kapcsolatot értékeld, aztán a teljesítményt!”

Hallottam egy történetet egy apáról, aki azt mondta „Előbb a kapcsolatot értékeld, aztán a teljesítményt!” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a gyerekek hazahozzák a bizonyítványt, akkor az édesapa először arról beszél nekik, hogy mennyire szereti őket, milyen kiváltságos érzés neki, hogy ilyen gyermekeket nevelhet, amilyenek ők. Az apa tudatosan beszél a kapcsolatukról. Ezzel azt közvetíti a gyerekei felé, hogy ők önmagukért értékesek és szerethetők, nem csak a teljesítményük miatt. Amint a kapcsolaterősítő beszélgetésen túl van az apa, akkor együtt megnézik, hogy mégis milyen lett az a bizonyítvány.

Ma a társadalmunk erősen teljesítmény-központúvá vált. Mindenhol az számít, mit és mennyit ér el valaki. Mit teljesít például a munkahelyén, mennyi hasznot tud belőle a főnöke kitermelni. A gyermekeink élete is a teljesítményről szól: minél jobb jegyet szerezni a tantárgyakból, minél előkelőbb helyezést elérni az iskolai versenyeken is. Sajnos a legtöbb esetben csak az egyéni teljesítményre gondolunk, sokkal kevésbé egy csoport teljesítményére. Néhány helyen az oktatásban közös érdemjegyet kapnak a gyerekek egy-egy projekt után, a közösen elért eredményt értékelik. Jó dolog ez, mert rávezeti a gyereket, hogy nem csak egyénekben, hanem közösségekben (is) érdemes gondolkodni. Családjainknak is újra meg kell tanulni, hogy a család közös teljesítménye fontosabb, mint csak az egyéni teljesítmények. Apaként meg kell tanulnunk újra azt, hogy a kapcsolatunk a gyermekeinkkel fontosabb, mint a gyermekeink által nyújtott teljesítmények, és a bizonyítványban lévő jegyek.

Cikkajánló: Mit tudnak jobban az apák? 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Az apa bátorító szavai szárnyakat adnak a gyermekének és üzemanyagot a jövőhöz

Sokan csak azért tanulnak, hogy meglegyen a „papírjuk”, pedig ez az élvezettel végzett munkához nem elég, így előbb-utóbb a motivációjukat is elvesztik. A pszichológusok is arra következtetésre jutottak, hogy a gyermekeknek az életben való boldoguláshoz érzelmi és társas intelligenciára is szükségük van, nem csak a bebiflázott ismeretanyagra. Az apa bátorító szavai szárnyakat adnak a gyermekének és üzemanyagot a jövőhöz. Kívánom, hogy sokkal többet mondjunk a gyermekeinknek építő, jövőt formáló szavakat, mint kritikai megjegyzéseket. A Bibliában is arról olvashatunk, hogy Élet és Halál a nyelv hatalmában van, ki mint szeretne élni vele, úgy eszi annak gyümölcsét. A legfontosabb tehát az, hogy minél több gyerek tudja elmondani magáról: tudom, hogy az apám szeret engem, bízik bennem és támogat. Mert ha tényleg így van, az a gyerek teljesítményén is meglátszik majd.

Szerző: Jánosi Ferenc lelkész, teológus, ifjúsági előadó, kétgyermekes édesapa

Fotók: giselaatje on Pixabay.com

People photo created by freepik – www.freepik.com

Card photo created by freepik – www.freepik.com

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább