Keresni kell a pozitívumokat, és gyakran mondani: köszönöm

A megbecsültség érzése azt jelenti, hogy a társam elismeri az erősségeimből fakadó erényeket, és elnéző a gyengeségeimmel. Utamat észrevétlenül segíti, pozitív megerősítései, elismerő szavai ösztönöznek, új erőt adnak. Törekvései a jóllétünket, közös boldogulásunkat erősítik, iránta érzett bizalmamat, érzelmi biztonságomat táplálják. Az elismerő szavak a szeretet, szerelem, pozitív érzések nyílt megfogalmazását jelentik. Azt jelentik: hiszünk egymásban, és látjuk egymás értékeit. Akkor szeretem megfelelően a társamat, ha szeretve és megbecsülve érzi magát, ha boldogabb, szabadabb, örömtelibb az élete mellettem, mint nélkülem.

A megbecsültség érzése és az egymás mellett való kiállás mindennél fontosabb a hosszú távú együttmaradásban. Mennyire érzem, hogy a partnerem kiáll mellettem? Számíthatok rá? Ha látjuk a másik értékeit, ha a pozitívumokra, hasonlóságainkra figyelünk, megmentheti a kapcsolatunkat. Látjuk és értékeljük azt a rengeteg szépet, ami egymás nélkül nem létezhetne. És látjuk az árnyékos oldalt is, a szürke, mogorva, némán lepergő napokat, amikor cseppet sem vagyunk szerethetők. Mégis mindennek ellenére, minden nap egymást választjuk. Az „együtt átvészeljük, egy csapat vagyunk, együtt megoldjuk” kijelentések nem üres frázisok. Ahhoz azonban, hogy jól, sikeresen jussunk túl egy krízisen, arra van szükség, hogy ne vagdalkozva, vádaskodva, hanem a szeretet nyelvén tudjunk egymásnak visszajelzést adni. Fontos, hogy beszéljünk egymásnak a félelmeinkről. Mi az, ami a jelen helyzetben a legmélyebb vívódásunkat, szorongásunkat okozza? A vádaskodás, a panaszkodás és a sajnálkozás csak kilátástalanságot és passzivitást eredményez. A cselekvőképességet a mély beszélgetések, az önfeltárás, a figyelem, a kölcsönös érzelmi elérhetőség erősítik, és az „együtt átvészeljük, egy csapat vagyunk, együtt megoldjuk” mondatok.

A hála átélése és kifejezése erős szálakkal fogja össze a szeretetkapcsolatokat. A hála segít jobb társsá válni. Dicsérjük meg szeretteinket gyakrabban, figyeljünk a pozitív tulajdonságaikra, hiszen az az ember, aki annyi pozitív változást, szépet és jót hozott az életünkbe, még mindig ott van mellettünk, csak lehet, hogy már nem látjuk őt a szeretet szemüvegén át. Ha engedjük, hogy kiüresedett kapcsolatok csendjében létezzünk, akkor egy idő után lehet, hogy már észre sem vesszük egymást. Eljön az üres kagylóhéj-kapcsolatok stagnálása, a hozzászokás állapota, amikor már nem emlékszünk arra, miért is választottuk a mellettünk vegetáló embert. Minél kevesebb lesz bennünk a szeretet, annál több hibát találunk majd a másikban. Ne engedjük, hogy elhagyjuk önmagunkat, hogy testi-lelki nemtörődöm, szeretetlen állapotba kerüljünk, mert neki úgyis mindegy, mert jelenléte oly magától értetődő és kiszámítható, mert mindig ott lesz, mint egy bútordarab, ami mellett naponta elmegyünk szótlanul, mert megszoktuk a látványát. A hála megélése azt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük életünk pozitív oldalait, és nem tekintjük magától értetődőnek mindazt a jót, ami körülvesz. Hálát adni azt jelenti, hogy ki tudom mondani: megelégszem azzal, amim van, mert sokkal több, mint amit valaha reméltem.

Kedvesség, ölelés, egy szívből jövő köszönöm nagyot tudnak lendíteni egy kihűlő kapcsolaton. Minél inkább látjuk egymás értékeit, annál hálásabbak vagyunk a közös életünkért, és annál nagyobb valószínűséggel maradunk együtt egy harmonikus kötelékben. Azok az emberek, akik keresik és meglátják a pozitívumokat, hálásak a szeretteikkel együtt töltött időért, és ezt ki is tudják mondani, elmélyültebb, ragaszkodóbb, intimebb viszonyban vannak, elégedettebbek a szerelmi életükkel, és törekednek is arra, hogy folyamatosan táplálják a szeretetkapcsolataik melegét.

Lassan adagoljuk az elismerő szavakat, mechanikussá, természetessé válnak a tetteink, élünk a napi rutinjainkban. Sokan soha nem próbálták ki, hogy milyen hatalmas erő rejlik egymás szóbeli megerősítésében. Beszéljük ki bátran szeretetünket becéző, elismerő, dicsérő szavakon keresztül. Az elismerő szavak a szeretet, szerelem, pozitív érzések nyílt megfogalmazását jelentik.

Király Eszter

Köszönjük szépen a Férfiak Klubja Női Támogató Körének az aktivitását!

Király Eszter író, mentálhigiénés szakember, a Meddig tart a kapcsolatunk? és A kapcsolat, amiért megéri című könyvek szerzője, három gyermek édesanyja. Írásainak, előadásainak témakörei a harmonikus és stabil párkapcsolat, a család, a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékek megőrzése. Elhivatott segítője a pároknak, mottója: Két ember egy időre elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de hogy visszatalálnak-e egymáshoz, az legtöbbször döntés kérdése.”

További írások – férfiaktól: A férfi útjaTársadalmi témák;
írások a Férfiak Klubja Női Támogatói Köréből: női írások nemcsak nőknek;
interjúk ismert férfiakkal: Körkérdés.

Fotó: Image by teksomolika on Freepik

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább