Megkérdeztem, mi a baj a barátnőjével, mire azt mondta, valójában semmi. Nagyon jól megértik egymást, imádnak egymás társaságában lenni, a lány kedves, takaros, házias, bomba csinos, nagyon szereti őt és hűséges. Minden tekintetben amolyan feleségnek való.
– Hát akkor miért nem veszed el? – kérdeztem tőle értetlenkedve.
– Mert sosem voltam belé lángolóan szerelmes – felelte.
– És voltál már egyáltalán szerelmes?
– Igen, egyszer még 23 évesen.
– És akkor miért nem nősültél meg?
– Azt a lányt majdnem feleségül vettem, végül lebeszéltem magam róla, mert még túl fiatal voltam.
Nagyon sok férfit ismerek, aki hasonlóképpen gondolkozik, pedig nem teszi helyesen, mert egy idő után a saját biológiája fordul ellene. A fiatal férfiak különböző agyi területeinek a fejlődése nagyjából 25 éves kor körül fejeződik be. Anélkül, hogy túlzottan belemennénk a részletekbe, ez az a kor, amikorra a prefrontális kéreg, agyunk racionális döntéshozatalért, a következmények belátásáért, a megfontolt viselkedésért, az agresszió kontrollálásáért felelős része eléri teljes fejlettségét és – jobb esetben – végleg átveszi az irányítást. Ám egészen addig, amíg ez nem következik be, az érzelmekért is felelős limbikus rendszer a beáramló információk feldolgozásának az elsődleges területe. Ezért van, hogy a kamasz – tisztelet a kivételnek – nehezebben tud parancsolni az érzelmeinek, több eszement hülyeséget követ el, nem képes várni az igényei kielégítésével. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a férfiak libidója (nemi vágy) 18-20 éves korukban éri el a csúcsát, akkor egy nagyon érdekes együttállást kapunk: egy olyan férfit, akit megőrjít a vágy és még nem nőtt be a feje lágya – hogy az előbbiekben mondottakat kicsit közérthetőbb nyelvre fordítsuk le. Ezek a fiatal férfiak – eme sorok írója ezt személyes tapasztalat alapján is meg tudja erősíteni – minden értelemben véve nagyon messzire képesek elmenni azért, hogy szexhez jussanak. Olyan messzire, hogy akár még meg is nősülnek.
A házasság előtti szüzesség intézménye, ami nem is olyan régen még a mi kultúránkban is elterjedt volt, mindenféle egyéb praktikus okai mellett komoly férfimotivációs tényezőnek számított. Először bizonyítsd be, hogy érett férfi vagy – például azzal, hogy egy életre elköteleződsz – és utána tiéd lehet a kiszemelt nő. A világirodalom és a történelem is tele van olyan ifjak történeteivel, akik fantasztikus hősi cselekedeteket hajtottak végre a szerelmük kedvéért. Érdemes a fiatal férfiaknak ezt a természetes lelkesedését, hevességét, bátorságát a jó ügy érdekében szolgálatba állítani, és rávenni őket a családalapításra. Régen tudták is, hogy miként kell, mára viszont mintha elfelejtettük volna. És az idő nem nekünk dolgozik. Mert 25 éves kor után, mint már azt írtuk, az agyban a racionális gondolkodásért, a következmények felméréséért, a józan mérlegelésért felelős prefrontális kéreg lesz az információfeldolgozás elsődleges helye. És hogy ez milyen következményekkel jár? Nos, röviden és tömören fogalmazva azzal, hogy az illetőnek inába száll a bátorsága. Elkezd ugyanis mérlegelni: Hát kell ez nekem? Tényleg a nyakamba akarok venni egy másik embert, aki majd beleszól a hétköznapjaimba, megmondja, mit csináljak? Nem jó nekem úgy, ahogy van? És a válasz erre az lesz, hogy dehogyisnem, nagyon jó az, ahogy most van, nem érdemes változtatni rajta. Mert egy másik emberrel örökre összekötni az életünket valóban félelmetes, már csak a dolog végletessége miatt is. Ha valaki racionálisan végiggondolja, akkor egész egyszerűen nem éri meg. Ma, amikor a szingli életforma lassan ugyanolyan értékű lesz a társadalom szemében, mint a családos lét, kész gazdasági irracionalitás megházasodni, gyereket vállalni. Minek költsem a pénzemet másra, amikor magamra is költhetem? És minél tovább halogatja valaki az elköteleződést, annál nehezebben fog neki menni, mert annál jobban belecsontosodik a napi rutinjaiba, a kialakult életvitelébe, amin nem akar és/vagy nem is tud változtatni.
Pedig teljes egészében tartozni valakihez, nem csak úgy felszínesen egy tulajdonságáért, mondjuk a pénzéért vagy a szépségéért, hanem igazán mélyen és elkötelezetten kapcsolódni egy másik emberhez, nos ennek a vágya mindenkit megkísért legalább egyszer az életben. A cikk elején említett 42 éves férfi is eljutott ide. Már nem elégíti ki az eddigi életformája, változtatni szeretne, mást akar, többet, mélyebbet. Kérdés, hogy képes lesz-e rá, nem fogják-e a régi rutinok minduntalan eltéríteni.
Előző rész: Szerelmi házasság vagy racionális döntés? Hogyan kössük össze az életünket?
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
Így segíti, illetve később hátráltatja tehát a biológiája a férfit az elköteleződésben. Manapság a legérzékenyebb időszakot, amikor a fiatal férfi hajlamos lenne az elköteleződésre, bulizással, csajozással, ivászattal tölti el. Később csökken a hév, a lendület, a lángolás és egyre nehezebb lesz rámondani valakire, hogy igen, én téged akarlak egy életen át. Azt kellene kihasználni, amikor a fiatal férfiban a vágy és az érzelmek csúcsra vannak járatva. Akkor ez azt jelentené, hogy csakis érzelemből érdemes házasodni? Ezt semmiképp nem állítanák – de erről egy következő cikkben fogunk írni.
Neo
Fotók: Timothée Pons on Unsplash
