Itt van mindjárt példának okáért a magyar Gábor Dénes, akinek ma több iskola és egy az országhatárokon is átnyúló műszaki főiskola is viseli a nevét. Az ő nevéhez fűződik a holográfia felfedezése, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Zsidó származása miatt 1934-ben elhagyta Magyarországot és Nagy-Britanniában telepedett le, ahol a Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge) tagjává választották. 1963-ban jelentette meg Inventing the future című könyvét, amivel kapcsolatban a következő, mostani cikkünkhöz nagyon is passzoló kijelentést tette: „A jövőt nem lehet megjósolni, a jövőt feltalálni lehet. Az emberi tulajdonság, hogy képesek vagyunk feltalálni dolgokat, az tette a társadalmat azzá, ami.” És mint megannyi óriási koponya, a bölcsességet, amit mások számára megfontolásra ajánlott, saját maga nem fogadta meg. Jóslásba bocsátkozott a jövővel kapcsolatban és tévedett. „Dokumentumok telefonvonalon keresztül történő továbbítása elméletben ugyan lehetséges, de a hozzátartozó apparátus annyira drága, hogy soha az életben nem kerül gyakorlati megvalósításra.” Ha valakinek esetleg még kétségei lennének, Gábor Dénes az előbbiekben a faxról beszélt.
De nem ő – és nem is Einstein, aki 1932-ben azt jósolta, hogy az atom tetszés szerinti hasításával sosem fogunk nukleáris energiához jutni, de még csak nem is Wilhelm Siemens, aki szerint Edisonnak a lámpaizzóról szóló bejelentése „megvetendő, és nem méltó a tudomány és haladás szelleméhez” – az a tudós, aki a legnagyobb bakokat lőtte, hanem William Thomson (vezető képen), Kelvin első bárója, azaz Lord Kelvin.
Ha másról nem, hát a „kelvin fokról” mindenkinek ismernie kell a nevét. Fantasztikus koponya volt, leginkább matematika és a termodinamika terén elért eredményei tették ismertté a nevét. Ő volt az, akinek sikerült igazolnia az abszolút nulla fokra vonatkozó korábbi sejtést, azaz hogy létezik egy pont, aminél nincs hidegebb. Lord Kelvin ezt a pontot -273,15 Celsius fokban határozta meg, ez lett a 0 K fok. Ő lett az első tudós, akit lovaggá ütöttek, és tudományos karrierje csúcsán 1890 és 1895 között ő volt a Royal Society elnöke. És ez az okos ember a következő kijelentéseket tette, amelyeket minden kommentár nélkül teszünk közre: „A levegőnél nehezebb repülő szerkezetek elképzelhetetlenek.” „A rádiónak semmi jövője.” „A röntgensugár csak egy rosszízű tréfa.” Ugyancsak Lord Kelvin volt az, aki a környezetünkért aggódva, azt jósolta, hogy a gyárak, kazánok, gőzgépek és a belső égésű motorok ilyen rohamos terjedése miatt az emberiségnek kb. 400 évre elegendő oxigénkészlete maradt. De a legemlékezetesebb kijelentése mindenképpen az, amivel arról igyekezett lebeszélni az ifjú tudóspalántákat, hogy fizikával foglalkozzanak. „Nincs már semmi új felfedeznivaló a fizikában. Csak annyi van hátra, hogy megtanuljunk minél pontosabban mérni.” Ezt 1900-ban mondta. Alig néhány évvel később a kvantummechanika és a relativitás-elmélet beláthatatlan távlatokat nyitott meg a fizikában.
KT
Fotó: The Smithsonian Archives
