Csíkszentmihályi Mihály 1934-ben született Budapesten, és mint a korosztálya többségének a meghatározó élmény számára is a második világháború lett. Még gyerek volt, amikor Olaszországban börtönbe került, és itt tapasztalta meg, hogy a legnagyobb veszteségek és személyes tragédiák közepette is vannak kiváltságos, „kegyelmi” állapotok. „Felfedeztem, hogy a sakk egy csodálatos útja annak, hogy az ember belépjen egy olyan világba, ahol mindaz a sok szörnyűség nem számított. Órákon át képes voltam fókuszáltan létezni egy olyan valóságban, amelynek tiszta szabályai és céljai vannak”, mondta egy interjúban 1995-ben. Amerikába települvén a művészetben rejlő kreatív energiák kezdték el érdekelni, mivel maga is aktívan foglalkozott művészettel, egészen pontosan festészettel. A művészi „ihletett állapot” – amely mindig az alkotás folyamata során, és nem a műtárgy elkészültekor kerítette hatalmába az alkotókat – önmagán és másokon való megfigyelése vezette el a flow elmélet alapjainak lefektetéséhez. Illetve egy rendkívül egyszerű, ma már csak „beeper study”-ként emlegetett kutatásba, amelyben véletlenszerűen megszólaló csipogókat adott középiskolás diákoknak, akiknek csak az volt a dolguk, hogy leírják, éppen akkor hogyan érezték magukat, amikor a csipogó megszólalt. A tinédzserek az esetek többségében boldogtalanok voltak, olyankor viszont, amikor az energiáikat egy nehéz feladat megoldására kellett összpontosítaniuk, sokkal jobb kedélyállapotokat regisztráltak. A kísérleti eredmények és saját tapasztalatai alapján Csíkszentmihályi levonta a következtetést, hogy az ihletett flow élmény központi eleme a kontroll, amit a tudati tartalmaink felett gyakorlunk, amikor nem pusztán csak passzívan sodortatjuk magunkat a külső tényezők által. Így flow élmény sosem származhat függőségből. Csíkszentmihályi élesen szembeállítja egymással a gyönyört és a flow élményt. A gyönyör ugyanis passzív, az emberrel megtörténik, egy biológiai vagy az évek során kialakult fizikai/pszichés igény kielégítéséből származik. Csíkszentmihályi szerint ilyen az alkohol, a kábítószer, az ínyenc ételek, a csokoládé, a tévézés, illetve a szexnek az a fajtája, ami nem flow. Ezek az élvezetek ugyan okoznak gyönyörérzést, ám ez hamar kimerül, és a helyén még nagyobb éhség keletkezik, amit csak egyre növekvő mennyiségekkel lehet betölteni, ez pedig különböző mértékű rászokást, függőséget eredményezhet.
„A flow egy olyan állapot – mondta Csíkszentmihályi – amelyben az emberek annyira be vannak vonódva egy tevékenységbe, hogy úgy tűnik, azon kívül semmi más nem számít, mert az élmény annyira élvezetes, hogy még egészen nagy áldozatot is hajlandóak lennének meghozni csak azért, hogy csinálhassák.”
Csíkszentmihályi szerint a flow állapotra a következő körülmények jellemzőek:
- egyértelmű célja van minden egyes mozzanatnak;
- azonnali visszacsatolás követ minden cselekedetet;
- a feladat nagysága és az egyén képességei egyensúlyban vannak;
- cselevés és tudatfolyam eggyé olvadnak;
- a zavaró tényezők kizáródnak a tudatosságból;
- megszűnik a félelem a sikertelenségtől;
- megszűnik az önreflexió;
- az időérzék átalakul;
- maga a cselekvés válik a céllá.
KT
Fotó: Image by gpointstudio on Freepik
