Fiúk és lányok – együtt vagy külön tanuljanak?

Ennek a cikknek az előzményében arra kerestük a választ, miként lehetne visszacsábítani a férfiakat a felsőoktatásba. Az arány ugyanis nagyon eltolódott a nők javára. A ma egyetemi/főiskolai diplomát szerző nők harmada nem fog a végzettségének megfelelő párt találni. De miért hagyják abba a férfiak a tanulást? – tettük fel a kérdést. Mert elmegy tőle a kedvük.

Cikkünk első részében a koreai iskolarendszert ismertettük, amelyben a középfokú oktatásban véletlenszerűen osztják be a diákokat koedukált, vagy szeparáltan csak fiúkat, illetve csak lányokat oktató iskolákba, ahonnan kilépési/átjelentkezési lehetőség nincs. Az ott végzett felmérések szerint a szeparált oktatás mind a fiúk, mind a lányok részére előnyösebb, mint az együttoktatás, és a fiúk profitálnak belőle jobban.

Az első rész: Nem rosszak a fiúk

De Korea messze van, mások a szokások, lehet, hogy a nyugati kultúrkörben ugyanez teljesen más képet mutatna. A következőkben egy amerikai iskola esetét szeretnénk ismertetni, ahol a koedukációból egyik napról a másikra álltak át szeparált oktatásra, azaz a fiúkat és a lányokat szétválasztották fiú, illetve lányosztályokra. Ez azért nagyon érdekes és értékes tapasztalat, mert az együttoktatás/különoktatás kérdését leszámítva minden ugyanaz maradt – a tanárok, a tananyag, az osztálytermek, a menza, stb. és persze a diákok is, csak míg előző nap együtt, addig másnap már nemenként különválasztott osztályban tanultak. Nézzük meg, mi is történt.

Benjamin Wright, a Seattle-i Thurgood Marshall Elementary School igazgatója volt az, aki 2000-ben erre a radikális lépésre szánta el magát. Mr. Wrightot ugyanis nagyon aggasztotta az iskolai fegyelem – pontosabban fegyelmezetlenség – kérdése. Naponta 30 diákot küldtek fel hozzá az igazgatói irodába, szinte az egész napja a velük való foglalkozásra ment rá. A renitens diákok 80% fiú volt. A fegyelmezési problémák csökkentésének reményében választotta külön az iskolában a tanulókat lány, illetve fiú osztályokba egyik napról a másikra. Az intézkedés eredménye magát Wright igazgatót is megdöbbentette. A hatás drámai volt, azonnali és tartós. A fegyelmezési problémák száma drasztikusan lecsökkent. A korábbi napi átlag 30 helyett napi egy diákot küldtek az igazgató irodába azután. „Az egészet azért csináltuk, hogy valahogy helyreállítsuk a fegyelmet. Ám miután megtörtént a váltás, a fiúk képessé váltak a tanulásra fókuszálni, ahogyan a lányok is. Különösen a fiaink kápráztatták el a Diákok Tanulási Képességének Washingtoni Értékelése szakembereit”, mondta Wright igazgató. A fiúk ugyanis a legrosszabb egyharmadból a legjobb egyharmadba ugrottak tanulási képességeik és teljesítményük tekintetében. Wright igazgató iskolájának példája egyáltalán nem egyedülálló. Más iskolák, amelyek szintén egyik napról a másikra váltottak át koedukációról szeparált oktatásra, hasonló eredményekről számoltak be. Egy belvárosi középiskola a kanadai Montrealban öt évvel ezelőtt váltott, és ennek eredményeképpen a hiányzások aránya az addigi 20%-ról lecsökkent 7%-ra, a korábbi 65% helyett immár a tanulók 80%-a teszi le az érettségit.

Számos hasonló tapasztalatról számolnak be az Egyesült Királyságban is. Például az Essex-i Fairhurst High School igazgatója alakította át a korábban koedukált osztályokat szeparáltakká és azt tapasztalta, hogy onnantól kezdve a standardizált állami teszteken a fiúk átlag 26%-kal, míg a lányok átlag 22%-kal teljesítettek jobban. És így tovább, a változtatás mindenhol hasonló eredményeket hozott.

Számtalan szociológiai kutatást is végeztek a kérdésben, és mindegyikből az derült ki, hogy a demográfiai/kulturális korrekciókat követően is konzisztensen jobb eredményeket értek el a szeparált oktatásban résztvevő diákok, mint a koedukáltak. (Akinek van kedve, itt böngészhet a kutatások sokasága között.) Három nagy nemzeti kutatás is ismert, melyet Angliában, Ausztráliában illetve Jamaicán végeztek, és mind arra jutottak, hogy a szeparált oktatás előnyösebb a gyerekek iskolai teljesítménye szempontjából. Az Amerikai Egyesült Államokban nagyon érdekesen alakulnak a dolgok. Az országban 1994-ben mindössze 4 állami iskolában tanulhattak szeparáltan fiúk és lányok. 2006 júliusában ez a szám 223 volt, 2007 novemberében 366, és 2009 áprilisában már 540 állami iskola kínált nemek szerint szeparált oktatást fiúknak, illetve lányoknak és ez a szám azóta is növekszik. Cornelius Riordan, a US Department of Education research (Oktatáskutatás Nemzeti Főosztálya) projektigazgatója szerint „a 21. század iskolája egynemű oktatás lesz.”

Alulírott kénytelen egyet érteni az amerikai oktatáskutatás vezetőjével, a bizonyítékok mind a különválasztott oktatás mellett szólnak. Nem találtam olyan hitelt érdemlő kutatást, amelyik az ellenkezőjét, azaz a koedukáció előnyösségét bizonyítanák. (Ha valaki tudna ilyet, kérem, írja meg!) A két nem együttoktatása mellett leginkább ún. „teoretikus érvek” szólnak. Az a meggyőződés például, hogy fiúk és lányok, férfiak és nők között csak szocializációs különbség van, az iskola pedig pont arra való, hogy ezeket a különbségeket megszűntesse. Vagy az a hit, hogy a fiúk szociálisan érzékenyebbek, nyitottabbak, érettebbek lesznek lányok társaságában, illetve hogy a „szorgalmasabb lányok”, majd magukkal húzzák a lustább fiúkat. Ám ezen elméletek közül egy sem állja ki a valóság próbáját. Ahogy Dr. Alan Davidson, az angliai Mill Hill középiskola igazgatója mondta: „A férfiak és a nők agya különbözik. Életbevágó, hogy ezt az oktatásban is felismerjük.”

Neo

Fotók: The Library of Congress via Foter.com / No known copyright restrictions

Old Shoe Woman via Foter.com / CC BY-NC-SA

theirhistory via Foter.com / CC BY-NC-SA

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább