Évi 52 nap csend – Jockey-nak bejött, te bevállalnád?

„A Béke itt kezdődik. Bent: Csend” – fogalmazott a huszadik század elején Reményik Sándor költő. „Az igazi értéket ne keresd, mert éppen akkor mosolyog rád a szerencse, amikor a csend szava zeng fel a lelkedben” – írja majd egy évszázad múltán Lackfi János (ugyancsak) költő. Hallgatni arany, de vajon a külső szótlanság mennyiben támogatja a belső csendünket? Egy pszichológus nyilván azt mondaná, nem minden esetben, ám most felidézünk egy példát, amelyben a fogadott némaság a megtartója javára vált. Aki nem is akárki volt: Larry Hagman, a Dallas néhai Jockey-ja.

A 2012-ben 81 esztendősen elhunyt amerikai színész ikonikus szerepében a texasi olajmágnás Ewing-család imádnivaló rosszfiúját alakította, s karaktere nem bánt csínján a csípős megjegyzésekkel. Eközben azonban a magánéletében Larry Hagman hetente egy teljes napon át nem szólalt meg!

Önéletrajzi könyve szerint az egész úgy indult, hogy egy pénteki forgatást követő szombaton nem jött ki hang a torkán, miután a felvett jelenetekben egy rodeón kiabált, és ez másnapra megviselte. Az orvos vasárnapra hangszálai teljes pihentetését írta elő, amit ő a biztonság kedvéért háromszorosan – szerda reggelig – betartott. A következő vasárnap úgy döntött: megint csendben marad, és noha a lánya gúnyolódott rajta, Larryt állítása szerint olyannyira ellazította és feltöltötte a fegyelmezett hallgatás, hogy a vasárnapi némaságból végül – 25 éven át tartó – hagyomány lett az életében.

Őt megtanította mindez relaxálni, befelé figyelni, míg másokat a környezetében alkalmazkodni hozzá. De volt, hogy mókázásra használta fel e rendhagyó szokást. Kiment például egy rendezvényre, s kiragasztotta a kisteherautójára egy cetlin: öt centért bárkit meghallgat. A járgányt virágokkal, gyertyákkal, füstölőkkel szerelte fel, és akik egyesével beültek mellé, azoknak – miután egy kártyán jelezte, hogy bármilyen sztorit meghallgat, de hozzászólni nem fog – elképesztő élettörténeteit hallotta. A családjával pedig ilyenkor fütyülve kommunikált. Ha kérdezték, és ő felvitte a füttyszó végén a hangot, az igent, ha levitte, az nemet jelentett. Mindenki elfogadta, barátai vasárnaponként így kezdték a telefonhívásaikat: „Larry, tudom, hogy ma nem beszélsz, de ezt hallanod kell!”

Cikkajánló: Ben Affleck: „Nem akarom, hogy a gyermekeim fizessenek az én bűneimért” 
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útjaAz FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetekKörkérdés (interjúk), Férfiegészség.

Senki ne gondolja persze, hogy Hagman a hét többi napján is visszafogott életet élt – nem vetette meg a különböző káros szenvedélyeket és a partikat, ahogy az általa megformált Mr. Ewing sem a tévésorozatban –, de a vasárnapi külső-belső csend valamiképp az egyensúly felé terelte. Enélkül bizonyosan nem tudott volna 1954-től 58 (!) esztendőn át stabil házasságban élni svéd származású feleségével, Maj Axelssonnal, aki minden hibája ellenére a legnehezebb időkben is kitartott mellette. És nyilván nem azért, mert élvezte, hogy heti egy nap bármit mondhat, úgysem fog vitázni a férje…

Dr. Szász Adrián

Fotó: www.albanydailynews.com

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább