„Egy az élet, de ne akarj mindet egyszerre!” – interjú Tahi Józseffel

Tahi József színésszel beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Ámítottam magam, milyen jó felnőttnek lenni, meg hogy felgyújtottuk a házunkkal szemben a kukoricást.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Hogy hagyjam a hebrencs viselkedést, hogy ne forgolódjak össze-vissza. Amikor együtt mentünk, fogott a nyakamnál fogva hátul, és nem nagyon engedte, hogy erre-arra forgolódjak. Mindig csak előre. Tartást tanított és ez mind a színészetben, mind az életben kamatozott

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyerekeinek?

A lányomnak azt, hogy lazának és vidámnak is kötelező lenni! Egy az élet! A fiamnak ismételve az utóbbit: egy az élet! És hogy ne kockáztasson annyit! Alpinozik, tűzoltó, mindent csinál, ami csak megmozdítja az adrenalint. A fiataloknak meg úgy általában azt, hogy penge az élet, de ne akarjanak mindent egyszerre!

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Szerintem a koedukált oktatás kis korban azért jó, mert zavarják egymást és ez változtat a magatartásukon. Ha meg nagyobbak, akkor meg az a jó, hogy zavarba tudnak jönni egymástól és ez jó irányban hathat a viselkedésükre és későbbi egymáshoz való viszonyukra. A külön oktatás sok abnormalitást szülhet.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

El, de inkább a jogos helyett úgy fogalmaznék, hogy kényszerűség. Ha például mögöttem jön a parancsnokom, és én csak folyton a levegőbe lövök harc közben, könnyen kockáztatom, hogy ő engem céloz meg. Vagy akármilyen agresszív provokációnál megelőzés végett. Azt már nem is említem, hogy ha a hozzátartozómat komoly atrocitás éri…

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Attól függ, mit értünk nehéz helyzet alatt. Visszatérve az előző kérdésben a hozzátartozót érő atrocitásra, vagy váratlan családi tragédiára… Van helyzet, amikor az érzelmek kitörnek, és nem lehet uralkodni rajtuk – de az teljesen mindegy, hogy az illető férfi-e vagy nő.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

A hagyományosat! De aztán kinek mihez van kedve. Onnan a másik úgyis egy kis harc után visszavonul. De ettől még a másiknak nagyon jól esik a hagyományos. Például ha a férfi udvarol. Még akkor is, ha mint színésznek az ellenkezője is a reflexem: hogy imádjon a közönségem.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Igen. Főzök, de nem mosok – csak most ezt a buta maszkot –, viszont mosogatok – ha én főzök. Takarítani utálok. Ha egy háztartási gép hangját hallom – porszívó, mosógép – menekülök! Vagy füldugót használok.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Mértékkel! Sajnos sok a komolytalan és a felszínes munka. Ahogy már említettem, drága az idő és egy az élet. És az meg úgyis állandó elvárásokkal teli.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

Valaki mondta, hogy a házas ember úgy megy el, mint egy úr! Ha meg egyedül vagy, úgy mész, mint egy nyomorult… A házasság célja tehát az előbbi megvalósítása. A házasság egyébként szerintem egy kitaláció! Szokták mondani, hogy az ellenségeinknek… Megint poénkodom. Az igazi célja a szerelem kiteljesedése és a közös vágyak mielőbbi elérése. 

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Nem. Sok mindent másképp csinálnék! Épp tegnap nosztalgiáztam valakivel csodaszép dolgokról, amit megélhettünk együtt. Azt mondtam, milyen jó volna visszamenni az időben. Most meg azt teszem hozzá, hogy nemcsak visszamenni, hanem bizonyos helyzeteket a végtelenségig nyújtani vagyis felülírni a múltat. Igen, ha válogatni lehetne az élet történéseiben, hogy melyiket szeretném újraélni, vagy meg nem történtté tenni, netán ahogy említettem elnyújtani, hát igen sok időbe telne a mazsolázás az életem dolgaiban.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Van szükség hősökre! És főleg szentekre! Hogy megdöbbenhessenek az emberek azon, hogy így is lehet…

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Nem voltak álmaim. Ami megvan, az álomnak tekinthető. Ahogy Calderon is írja: „Az élet álom”… Csak csúnya módon nincs idő értékelni sem.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

A családom összes nem élő és még élő tagjával egyszerre.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

A határtalan állhatatosságot, kiállást az igaz ügyek mellett.

NÉVJEGY

  • Budapesten született 1952. október 8-án.
  • 1974-1978 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, Várkonyi Zoltán osztályában. 1978-1980 között a József Attila Színház színésze volt. 1980-1982 között a Népszínházban lépett fel. 1982-1989 között, és 1991 óta a Nemzeti Színházban szerepelt. 1989-1991 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 2000 óta a Pesti Magyar Színházban játszik.
  • Díja: Szent József-díj.
  • Házas. Két gyermeke és két unokája van.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Vezető kép forrása: szinhaz.org 

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább