Dél-Korea lenyomta Hollywoodot – Ezért zseniális az idei Oscar-nyertes film

Ez egy nagyon kortárs és egyetemes történet, a posztmodern gondolkodás tűpontos kritikájával a közösségi média uralta világban. Röviden: egy remekmű. Meglepő, hogy ezt Hollywoodban is észrevették.

Egy ideje már egyre kevésbé hoz lázba az Oscar gála. Sőt, kifejezetten ellenérzést kelt bennem, amikor a világ túlnyomó többsége számára elképzelhetetlen jólétben és gazdagságban tengődő sztárok arra használják fel a díjat, hogy kioktassák az embereket, hogyan is kellene etikusan élniük. (Ricky Gervais angol humorista szóvá is tette ezt a legutolsó Golden Globe díjátadón.) És a nyertes filmek évek óta nem okoznak igazi meglepetést. Nem arról van szó, hogy előre tudnánk, melyik film fog nyerni, hanem ismerjük az ideológiát, amelynek alapján a nyertes filmet ki fogják választani. És évek hosszú során keresztül nem is kellett csalatkoznunk. 2020 azonban más, amire fel is kaptuk a fejünket. Először is ez az első alkalom, hogy egy nem angol nyelvű film nyeri el a Legjobb film díját. Bong Joon-ho koreai rendező Élősködők című filmje ezen kívül elnyerte még a Legjobb rendezőnek, a Legjobb idegen nyelvű filmnek és Legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díjat.

Kim Ki-taek és felesége, valamint fiuk és lányuk egy alagsori lakásban élnek szegénységben. Mind munkanélküliek, és rosszul fizetett alkalmi munkákból tartják fenn magukat. Ám ez egy csapásra megváltozik, amikor a fiú, Ki-woo, magasan képzett oktatónak kiadva magát magánórákat ad a gazdag Park család lányának. A Kim család pedig szép lassan betüremkedik a jómódú Park család életébe.

A dél-koreai mozi kétségtelen az aranykorát éli. Az olyan rendezők, mint Hong Sang-soo (a „koreai Woody Allen”), Kogonada (Columbus), Park Chan-wook (Vonzások) vagy Lee Chang-Dong (Poézis – Mégis szép az élet) ma már világhírűek.

Az Élősködő rendezője, Bong Joon-ho sem ezzel a filmjével hívta fel magára először a figyelmet. 2003-ban ő rendezte A halál jelét, amelyet az egyik legjobb dél-koreai filmként emlegetnek. Azóta a nemzetközi piacon olyan eredeti filmekben társprodukciót készített, mint A gazdatest (2006), a Snowpiercer – Túlélők viadala (2013) vagy az Okja (2017). Tavaly az Élősködők nyerte el a Cannes-i Aranypálmát).

Mindegy, hogy gazdagok vagy szegények, a két családot aggasztó erkölcsi hiány jellemzi. A felnőttek úgy viselkednek mint instabil tizenévesek; a tinédzserek meg mint kiszámíthatatlan és könyörtelen, érett felnőttek. Amiben mind egyformák, az az anyagias individualizmussal, amely lehetetlenné teszi a boldog és a nyugodt családi életet. A diagnózis aligha új, ám a film mégis felvillantja egy szebb jövő reményét.
Ez egy nagyon kortárs és egyetemes történet, a posztmodern gondolkodás tűpontos kritikájával a közösségi média uralta világban. Röviden: egy remekmű. Meglepő, hogy ezt Hollywoodban is észrevették.

Neo

*

Olvasd cikkeinket, férfi és női szerzőink írásait, nézd meg a neves férfiakkal, nőkkel készült interjúinkat, előadásainkat, és nagyon sok kérdésre választ fogsz kapni! Férfi. Érték. Minta. Példa. Az erkölcsi alapok, a férfi-nő szövetség, a család és a társadalom megerősítésén dolgozunk, regisztrálj, iratkozz fel a hírlevelünkre, és értesítünk Téged széleskörű tevékenységeinkről! Hajrá!

REGISZTRÁLOK!

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább