Csendes tragédia fenyegeti gyermekeinket, de tehetünk ellene!

Victora Prooday neves kanadai nevelési szakértő, aki blogot vezet YourOT néven. Blogján egy éve hosszas bejegyzést közölt, mely a következő megállapítást teszi: „Csendes tragédia bontakozik ki a szemünk előtt az otthonainkban, és a legnagyobb kincseinket – gyermekeinket – fenyegeti.”

„Foglalkozási terapeutaként több száz gyermekkel és családdal végzett munkám során a saját szemem előtt bontakozott ki ezt a tragédia. Bátran beszélj olyan tanárokkal és szakértőkkel, akik legalább 15 éve dolgoznak a szakmában! Az enyémhez hasonló panaszokat fogsz hallani tőlük. Az elmúlt 15 évben a kutatók egyre nagyobb mértékben látták növekedni a mentális betegségek arányát a gyermekek között, amely mára »járványos méreteket« öltött”.

A mai gyermekeket „az egészséges gyerekkor alapjaitól” fosztják meg

A Prooday által idézett statisztikák szerint a helyzet ijesztő, és a szerző itt nem a született rendellenességekről beszél. Ötből egy gyermek lelki betegségekkel küszködik. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) 43%-kal nőtt. A kamaszkori depresszió 37%-kal emelkedett, illetve a 10-14 éves gyermekek között az öngyilkossági ráta 100%-kal nőtt meg! Prooday meggyőződése, hogy nem a diagnosztizálás kiterjedéséről, illetve az iskolarendszerről van szó. Helyette úgy véli, hogy a jelenlegi környezet és társadalom „átírja a gyermekek agyát”, és „nehézségeket teremt a mindennapi életben”.

Meggyőződése, hogy mai gyermekeket „az egészséges gyerekkor alapjaitól” fosztják meg, amelyek a következők:

  • érzelmileg jelenlevő szülők
  • egyértelmű határok és nevelés
  • felelősség
  • kiegyensúlyozott táplálkozás
  • elegendő alvás
  • szabadban való mozgás
  • kreatív játék
  • társasági érintkezés

Ehelyett a gyermekek úgy élnek, hogy

  • mindent megengednek nekik;
  • nem alszanak eleget, és nem táplálkoznak helyesen;
  • négy fal között élik az életüket;
  • a „minden kijár” elve érvényesül a „felelősség” helyett;
  • folyamatos ingerek érik őket;
  • mindent azonnal megkapnak;
  • a digitális világ számukra „technikai bébiszitterként” funkcionál.

Utóbbival arra célozhat, hogy az okostelefonok, táblagépek folyamatosan a gyerekek mellett vannak, illetve a kezükben.

Cikkajánló: Elmagányosodó fiatalok. Van megoldás, és nem üzleti

Mit lehet tenni?

A szerző megoldásokkal is előáll, melyeket saját pontokba szedve közlünk. Az első sor tanács a szülői feladatokra vonatkozik:

1. Prooday meggyőződése, hogy javíthat a helyzeten, ha egy szülő a felelősségre és függetlenségre neveli gyermekét.
2. Nem szabad túlságosan óvni a gyereket a kisebb sikertelenségektől. Ez ugyanis megtaníthatja a gyereknek, hogy később leküzdje az élet nagyobb nehézségeit. Példaként felhozza, ne pakoljuk be a gyerek táskáját, ne vigyük a csomagját, és hámozzuk meg a banánt egy ötévesnek. „Tanítsuk meg nekik a képességeket ahelyett, hogy megcsináljuk helyettük!”
3. Le kell fektetni a határokat: bátran mondjunk nemet, ha kell!

Ezt technikai, gyakorlati tanácsok követik:

1. Prooday azt is írja, hogy oda kell figyelni a gyermekek egészséges táplálkozására.
2. Ne vegyük körül gyermekünket állandóan technikával, hogy addig se unatkozzon!
3. Ne a telefonon lógjunk, mert ez rossz példát mutat. Inkább a gyermekünkkel beszélgessünk.
4. Korlátozzuk a kütyük használatát! Mutassunk jó példát!
5. Ne szoktassuk rá a gyereket, hogy azonnal mindent megkap. A szakértő szerint szintúgy fontos, hogy ne a szülő legyen a gyermek „szórakoztató brigádja”, és legfőképpen ne digitális eszközökkel kösse le a figyelmét! Ne használja a kütyüket étkezés alatt, vagy családi program közben. A legfontosabb, hogy a szülők érzelmileg is jelen legyenek a gyermek számára.
6. Fontos a gyereknek feladatokat adni, melyek felelősségtudatra, önállóságra, empátiára nevelik!

Cikkajánló: Rajtunk múlik, hogy „digitális árvákká” válnak, vagy sem!

Ezen kívül szükséges a szülők érzelmi jelenlétét is növelni. A szerző szerint:

1. Legyünk elérhetőek gyermekünk számára, ne csak fizikálisan, de emocionálisan is. Tanítsuk meg gyermekünknek, mik is azok a szociális készségek!
2. Tanítsuk meg gyermekünknek, hogyan birkózzon meg a haraggal és az ingerültséggel!
3. Tanítsuk meg gyermekünket kezet fogni, helyet átadni, megosztani valamit, együtt érezni, illetve megfelelően viselkedni az asztalnál, vagy beszélgetés közben.
4. Tartsuk vele az érzelmi kapcsolatot: nevessünk rá, pusziljuk meg, csiklandozzuk meg, olvassunk neki, táncoljunk és ugráljunk vele, kússzunk-másszunk együtt.

V. L. B.

Fotók: Pexels on Pixabay.com

carol_austin1 on Pixabay.com

civilhetes on Pixabay.com

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább