„Azokra a hétköznapi hősökre is szükségünk van, mint a nagyszüleim és a szüleim” – interjú Berettyán Sándorral

Berettyán Sándor színművésszel beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Gyerekkoromban elég sokat csavarogtam, általában nem értem haza arra az időpontra, ameddig elengedtek. De nagy vétséget nem csináltunk, bicikliztünk, fociztunk. A legnagyobb butaság talán az volt, hogy egy időben öngyújtókat vágtunk a földhöz, hogy durranjon. Elég hamar lebuktunk.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Az ember igenis legyen büszke magára, a teljesítményére, higgyen magában. Ugyanakkor merje vállalni a rossz tulajdonságait, a rossz döntéseit és képes legyen levonni a tanulságot, hogy legközelebb min kell változtatni, illetve hogy rövid felső, hosszú alsó!

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a jövő generációnak?

Berecz Andrástól hallottam egy számomra fontos mondatot: ,,Aki lép, az halad; aki halad, az egyszer megérkezik!” Ebben a mondatban sok minden benne van a számomra. Célok megfogalmazása, azok miértje, kitartás, küzdelem, tapasztalat, megpróbáltatás, kudarcok, türelem, szépségek, örömök, beteljesülés.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Látok benne előnyt is és hátrányt is, manapság viszont sok görcsöt és rossz beidegződést is tud okozni.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Nem gondolom, hogy az erőszak megoldás lenne bármire is. Ha viszont úgy értelmezzük, mint egy jól időzített pofont, akkor még hasznos is lehet. Kaptam lefordított pecsétgyűrűvel ,,barackot” egy tanártól. Megérdemeltem! Igaza volt, nem lett bajom.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Mindenki úgy és olyan formában éli meg az érzelmeit, ahogyan akarja. Nem gondolom, hogy egy férfi gyengének tűnik bárki előtt is, ha például meghatja valami és elkezd könnyezni.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Talán az időzítés a legfontosabb, mindig változik, hogy kinek van több szabadideje. Olyankor jó levenni a másikról a terhet, és fordítva. Mikor nekem van több szabadidőm, igyekszem minél több házimunkát végezni, így leveszem a terhet a feleségemről, és örömet is okozok neki. Tudom, hogy nekem is lesz olyan, amikor nem marad időm, figyelmem, energiám a ház körüli munkákra.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Szoktam. Sokszor még ki is kapcsol, bármit megcsinálok. Kivéve a vasalást, azt próbálom megúszni, mert gyűlölöm. Nem is tudom jól csinálni.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Időbeosztást tekintve nagyon rugalmasnak kell lenne. A szabadidőmet nagyon pontosan be kell osztanom és megosztanom. Részben a szürke hétköznapok tennivalói között, részint a családom, barátaim, szeretteim között. Sajnos sokszor háttérbe szorulnak azok a dolgok, amikkel sokkal többet szeretnék foglalkozni, ez elsősorban idő függvénye. Meglátogatni a családtagjaimat, kimenni a természetbe, és akkor még magamról nem is beszéltünk. De amint időm enged, igyekszem mindent bepótolni.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

A házasság nagyon komoly dolog, és komolyan is kell beszélni róla. Ha két ember találkozik és úgy döntenek, összeházasodnak, az számomra azt jelenti, hogy az ,,én” valamelyest zárójelbe kerül, felülírja a ,,mi”. Ettől sokan félnek, de én azt gondolom, hogy ez az egyik legjobb dolog a világon. Számomra jövőt jelent, meghittséget, felelősséget, érettséget, csapatot, vagyis családot.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Alapjaiban nem sok mindenen változtatnék, de apróságokon igen. Utólag mindig bölcsebb az ember.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Mindenképpen szükségünk van a hősökre! Az olyanokra, mint Dobó István, Mekcsey István, Toldi Miklós, akik komoly példaként kell, hogy álljanak előttünk. De azokra a hétköznapi hősökre is szükségünk van, mint a nagyszüleim és a szüleim!

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Konkrét, nagy gyermekkori álmaim nem voltak, de kitűzött, határozott céljaim igen. Azokból már sok minden összejött vagy folyamatban van.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Sok mindenkivel szívesen találkoznék és beszélgetnék. Most leginkább az apai nagyapámmal osztanám meg az elmúlt 15 évet, remélem büszke rám.

Mit jelent az ön számára az, hogy „szent”?

Példa, tisztelet, bölcsesség, vegytiszta minőség, ami nem vicc tárgya.

NÉVJEGY – színművész

  • Debrecenben született 1991. június 28-án.

  • Gyermekkorát Balmazújvárosban töltötte, itt járt általános iskolába. 2011-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. Előbb a Debreceni Egyetemen tanult mechatronikát, majd Budapesten színpadmester-szcenikus képzésen vett részt. 2017-ben végzett a Kaposvári Egyetem színész szakán. Azóta a Nemzeti Színház tagja.

  • Legfontosabb munkái: János vitéz (2014) – János vitéz ; Csíksomlyói passió (2017) – a Tanítvány ; Egri Csillagok (2018) – Mekcsey István; Az ember tragédiája (2018) – Ádám.

  • Díjak: Farkas-Ratkó-díj (2020).

  • Házas.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Fotók: Petro Adri, zene.hu 

Berettyán Sándor Facebook-oldala 

Ilovszky Béla, theater.hu 

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább