Cikkünk előző részében (link) megállapítottuk a tesztoszteron hormon felelősségét a férfias típusú agy kialakulásában, ami inkább rendszerező és tárgyorientált, szemben a női aggyal, amely – tesztoszteron hiányában – inkább empatikus és személyorientált. Feltártuk azt is, hogy eltérő evolúciós feladatuk további különbségek okozója. A férfiak és a nők másképp fejezik ki az érzelmeiket. Miért akarjuk mi ezt mégis mindenáron összemérni?
Ma az ún. EQ, vagyis az érzelmi intelligencia a nők érzelmi nívójára van behangolva, azaz a férfiak ¾-e automatikusan átlagon aluli teljesítményt fog nyújtani. És azt fogja érezni, hogy ő rossz ember, hibás egyed, mint a bevezetőben említett négygyerekes, matematikus apuka (az első részben). Amellett érvelünk, hogy az EQ – amilyen vonzó koncepciónak tűnik első látásra – valójában annyira káros elképzelés, mert nem is annyira burkoltan férfiellenes. Amikor az intelligenciát legelőször mérhető dologként képzelték el, és megalkották az IQ-t (intelligence quotient), azaz az intelligenciahányados fogalmát, valamint a mérésére szolgáló teszteket, szóval a kezdetekben mindenki amolyan csodaeszközként tekintett rá. Azt gondolták, ez mindent elárul az ember legfőbb tulajdonságairól. Mára azonban már világossá vált, hogy az IQ és a mérésére szolgáló különböző tesztek alkalmazhatósága rendkívül limitált és arról is éles vita folyik, hogy valójában mit mérnek vele. Az érzelmek – vagy konkrétabban az empátia – még kevésbé matematizálhatók, mint az intelligencia. Így a mérésükre szolgáló tesztek még kevésbé adnak megbízható eredményt a…, azt is nehéz megmondani, miről. Mára mindenfelé arról lehet olvasni, közhellyé vált, átlépte a nagyközönség ingerküszöbét, hogy a boldog élethez sokkal fontosabb az EQ mint az IQ. Ma ugyanolyan csodaszerként tekintünk az EQ-ra, mint egykoron az IQ-ra.
Vegyék például az empátiát, ami fantasztikus dolog és tényleg nagymértékben megkönnyíti ember és ember között a megértést és kommunikációt. Óriási hiba lenne viszont a férfiak kevésbé empátiára hangolt agyát hibás működésűnek gondolni és megpróbálni átformálni. Mert képzeljük el például a következő szituációt, amikor egy agysebész kezében megremeg a szike, mert hirtelen annyira együtt érez a páciensével, akibe éppen bele készül vágni, hogy képtelen folytatni a műtétet. Abban a helyzetben az agysebész képes kikapcsolni a közvetlen együttérzését egy még nagyobb jó, a páciens gyógyulása érdekében. A hétköznapi életben valójában nagyon sok olyan helyzet van, amelyben jobb, ha az ember felülírja a primer érzelmeit egy nagyobb jó érdekében. Például vért kell venni a gyerekünktől, aki ezt nem akarja, be kell vennie az orvosságot, amit nem szeret és így tovább, az együttérzést ezekben a helyzetekben felül kell írnia a józan észnek. Sok olyan embert ismerek, akik ezt képtelenek megugrani és például hagyják, hogy a gyerekük ne vegye be az antibiotikumot, amivel minden embernek kárt tesznek, mert így alakulnak ki az antibiotikumra rezisztens baktériumtörzsek.
Összegezve az eddig mondottakat: a férfiak olyanok, amilyenek és ez így van jól. Noha az EQ szintjük rendre elmarad a nőkétől, ez nem jelenti azt, hogy hibásan működnének. Ezt csak a korszellem igyekszik elhitetni velük és mindenkivel. Az, hogy az érzelmeiket másképpen mutatják ki, távolról sem jelenti azt, hogy kevésbé tudnának szeretni. Sőt! Ma a szeretetet összekeverjük a szentimentalizmussal, a csöpögős negédességgel, pedig a szeretet nem is érzelem, nem szerepel például a pszichológia által megállapított hat alapérzelem között. melyek az öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor. A szeretetnek lehet érzelmi komponense, de nem szükséges feltétlenül. Lehet valakit szeretni érzelmek nélkül is vagy éppen negatív érzelmeink (undor, félelem) dacára. És a szeretet lehet haragvó, ha azt látjuk, hogy a szeretett személy a vesztébe rohan. Ahogy az édesapák ezt nagyon jól tudják.
Első rész: Miért nem mutatja ki az érzelmeit? – Így szeret a férfi 1.
Neo
Elemi különbségek
– A férfiaknak átlagban 4%-kal több agysejtjük van, mint a nőknek, és 100 grammal több agyszövetük.
– A nőknél ugyanakkor több a dendritikus kapcsolat az agysejtek között.
– A nőknek (átlag 11 százalékkal) nagyobb a racionálisabb bal és az emocionálisabb jobb agyféltekét összekötő agyi rész, az ún. corpus callosum.
– A férfiaknál a nyelvhasználat egyagyféltekés (többnyire a dominánsabb bal) tevékenység, míg a nőknél gyakorta mind a két agyfélteke aktivizálódik.
– Friss kutatási eredmények azt igazolták, hogy a nőknek átlagosan nagyobb a mély limbikus rendszerük (itt születnek az érzelmek), mint a férfiaknak. Ennek köszönhetően a nők könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a saját érzelmeikkel és általában jobban képesek kifejezni őket, mint a férfiak. Ez továbbá lehetővé teszi azt is, hogy a nők könnyebben teremtsenek kapcsolatot, és jobban kötődjenek másokhoz.
Fotók: Background photo created by freepic.diller – www.freepik.com
Sol_Noblehart képe a Pixabay -en.
