Napjainkat jelenleg vagy az nehezíti – ha egyedül élünk –, hogy magányosnak érezhetjük magunkat, vagy az – ha másokkal együtt lakunk –, hogy a tartós összezártság, a közös szorongás a legjobb kapcsolatokat is próbára teszi. A szituációt azonban előnyünkre is fordíthatjuk, ha ügyesen kezeljük a tér beszűkülését, s a megváltozott körülmények között bölcsen közelítünk a velünk egy fedél alatt, illetve közösségben élőkhöz. Lehet köztük olyan is, akivel korábbról bármely okból feszült a viszonyunk – rajtunk múlik, hogy ezt tovább szítjuk vagy: inkább pont most feloldjuk.
A szokatlan közelség, egymásra utaltság sokféle reakciót válthat ki az emberekből. Két szélsőséges példa: akiknek a kapcsolatát eddig a felszínesség, az egymástól való függetlenség, a levegősség jellemezte s tartotta életben, azok döntésre kényszerülhetnek. Tudnak-e összetartó csapatként együttműködni? Akiknek pedig például egy házsártos szomszéddal keletkezett valaha konfliktusuk, de most ugyanezt a rászoruló társasházi lakót kellene oly módon segíteniük, hogy bevásárolnak neki vagy elugranak helyette a postára, azok hirtelen emberségből, segítőkészségből, nagyvonalúságból is vizsgáznak.
Cikkajánló: Otthon a családdal – Így lesz sikeres csapatmunka!
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
Mi itt a Férfiak Klubjában hisszük, hogy a koronavírus-járvány az eddig egészségtelenül működő kapcsolatokat sem feltétlenül kell, hogy elsöpörje – akár meg is gyógyíthatja. Megváltozni nyilván nem fog mindenki, tudjuk, hogy a krízis után sokan fellélegezve visszatérnek majd félbehagyott életmódjukhoz. Ám aki igyekszik a saját maga és közössége hasznára billenteni a mostani nehéz helyzetben a mérleg nyelvét, az akár azzal is menekülhet előre – hogy nem menekül el bizonyos szembenézések elől. Az erős férfiak ebben is elöl járhatnak, tegyük hát meg mi az első lépést!
Dr. Szász Adrián
Fotó: Joseph Silva képe a Pixabay -en.
