A magyar (ön)jelöltet elkíséri római útjára unokaöccse, a fiatal Vértesi Tamás, akinek szívét rabul ejti Róma legszebb és legkelendőbb kurtizánja, miközben nagybátyja megpróbálja maga mellé állítani a haldokló pápa körüli bíborosokat. Az élet kapujában állni tehát esélyt jelent a szerelmeseknek, Bakócz Tamás révén pedig Magyarországnak és Európának. A többit már tudjuk…
A darab súlyos, de nem túl bonyolult történtetű, viszont rengeteg fontos, ma is érvényes üzenete van. A művészet pártolása soha nem kidobott pénz; csakis a kultúra menti meg Európát, nem a fegyver – állítja a művészetnek vakul és vadul hódoló, Michelangelót és Raffaelót megbízó pápa, de máris felmerül a kérdés: mi a művészet? A kérdésre ütős válasz érkezik később saját köreiből: a Pantheon kupolájánál igenis van értékesebb, mégpedig maga az ember, hiszen Isten alkotásaként semmi sem lehet értékesebb nála.
Ütős válasz érkezik II. Gyula pápa vélekedésére is a barbár magyarok kotnyeles fecsegéséről, a „halálomat kiszagoló”, bugris, büdös, magyar parasztokról, magától Bakócz Tamástól: az apostolok vére is egyszerű parasztoktól származik. A magyar hercegprímás a „nyakunkon lévő” török veszedelemre és Európai Liga összehívására sürgető mondatai ma is állnak: a magyaroknak Európa nélkül esélyük sincs; de ha a magyarok elvesznek, akkor Európa is elveszett. Gyáva, aki nem néz szembe az igazsággal és nem meri azt meglátni – állítja a magyar hercegprímás, majd így folytatja: Isten kegyelme az igazság bátor vállalása. Míg a pápa amellett érvel, hogy már nem a török a legnagyobb ellensége Európának, hanem a szabadon gondolkodó szabad polgárok hiánya, és az általa támogatott művészet is a szabadságot hirdeti, Bakócz hozzáteszi: meg a jólét gőgjét, amelyet a török szépen elvesz majd. A gazdagságban elkényelmesedett Nyugat csak magával törődik, inkább feláldozva a magyarokat, mintsem áldozatot hozna értük – fogalmaz keserűen, így folytatva: a Nyugatot a jólét, vagyis a pénz szerelme teszi majd tönkre. 500 év távlatából sem tudunk ezzel vitatkozni, csak feltenni a kérdést, vajon most merre visz minket a történelem, s ebben most milyen szerepet vállalunk.
A pragmatikus Bakócz gyorsan átlátja helyzetét és a Rómában általánosan bevált módszerrel igyekszik megnyerni, lefizetni a bíborosokat. Sikertelen kísérlete után sem zuhan össze, hanem józanul végiggondolja, hogyan viheti tovább a magyarok ügyét az új pápa alatt, és ki az, akire a török elleni háborúban számíthat a sajátjai közül, ha már külföldre nem. A hercegprímás józan tisztánlátása ellentétben áll unokaöccse naivitásával és szerelmi elfogultságával, de Bakócz sokat látott férfias bölcsessége és Vértesi naiv hevessége végül egy szép jelenetben egymásra talál és a közös magyar ügy érdekében együtt folytatják útjukat.
A színészválasztás eltalált, Viczián Ottó II. Gyula Pápája, Dörner György Bakócz Tamása, Bánföldi Szilárd Vértesi Tamása mind meggyőző alakítás, különösen Dörner fürdőzik szerepében. Az egy-egy jelenetben kibontakozó bíborosok és művészek is emlékezetes pillanatokat szereznek a nézőnek, ahogy a táncoló kórus is. Bár egy ez jellemzően férfi(as) darab, fontos szerep jut a nőknek is, elsősorban Nemes Wanda lehengerlő Fiamettájának, de kellemes színfolt Orosz Csenge Violettája és Tordai Teri cigányasszonya is. Élvezetes és követhető – helyenként talán túlságosan is szájbarágósra sikerült – történelmi dráma minden generációnak.
Antal-Ferencz Ildikó
*
Ajánlóink: Komandó a világ közepe, de vajon meddig? – a Nemzeti Színház 13 almafa című előadásáról • Trianon100 – klipet forgatott az Operaház Zebegényben és Szarvason • Elszavalják a kedvenc versedet! • Múzeumozz a szobádból!
Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkon: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
*
Vezető fotó: ujszinhaz.hu
