– Apa, megkérdezhetem, mennyi az órabéred?
– Ez nem a te dolgod.
– De mégis mennyi?
– Ha valóban tudni szeretnéd, ezer forint.
– Apa, adj kölcsön ötszáz forintot.
– Mit képzelsz, biztos megint valami butaságra kell… Tudod, mennyit kell ötszáz forintért dolgoznom? Nem adok.
A kisfiú szomorúan bement a szobájába, és becsukta az ajtót. Az apa még mindig bosszankodott, majd amikor lenyugodott, bement a fia szobájába.
– Alszol fiam?
– Nem apa, ébren vagyok.
– Ne haragudj, túl kemény voltam. Nagyon fárasztó volt a mai napom.
Elővette az ötszáz forintot és odaadta a fiának.
– Tessék, fiam.
– Köszönöm, apa! – mosolyogva elővette a párnája alól a másik ötszázast.
– Miért akarsz még több pénzt? – kérdezte az apa, és ismét elkezdett mérgelődni.
– Mert nem volt egyben az összeg, de most már elegendő. Most már van ezer forintom. Apa vehetek egy órát az idődből?
A fiú átnyújtotta a pénzt az apjának.
– Kérek az idődből holnap egy órát, amit együtt tölthetünk.
Az apa elérzékenyülve magához ölelte gyermekét, és kérte, hogy bocsásson meg neki.
*
Olvasd el ezt is, illetve hallgasd meg az előadásrészletet: Ez a tévhit bűntudatot kelt a férfiakban
További cikkekért kattints rovatcímeinkre: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
