A világnak nem lehet igaza – interjú Ferenczi Györggyel

Ferenczi György Máté Péter-díjas magyar szájharmonika-művésszel, énekessel, hegedűssel, gitárossal beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

14 éves koromban felmásztunk a simontornyai várfalra, és ott úgy berúgtunk, hogy nem tudtunk lejönni, a tűzoltók szedtek le másnap reggel. Körülbelül öt órát voltunk odafent, egy darabig jól elbeszélgettünk de egy idő után már elég kellemetlen volt…

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Soha ne add fel; mindig fel kell és fel is lehet állni.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyermekeinek?

Ugyanez. Az életben sokszor rászorulunk arra, hogy újrakezdjük, és ehhez egyre több energia kell, ahogy telik az idő, de akkor is újra kell kezdeni. A világnak nem lehet igaza. Mert akkor semmit sem csinálnánk.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Szerintem tök jó a koedukáció, mert minket is így oktattak és eszméleten osztályközösségünk volt, az általánosban és a gimnáziumban is. Együtt bandáztunk a lányokkal és nagyon hamar megtanultuk, hogyan kell velük vagy egyáltalán bárkivel beszélgetni. Így aztán nekem soha nem jelentett problémát odamenni egy lányhoz.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Igen, a családom és az zenekarom védelmében; maximálisan és gondolkodás nélkül. Nem érdekelnének a következmények, csak az, hogy a gyerekeim és barátaim ne mondják, hogy gyáva vagyok és nem védtem meg őket.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Szerintem a kettő nem függ össze egyáltalán. Én sajnos nem nagyon tudok sírni, de sokszor érzem, hogy jó lenne. De a Jóisten ezek szerint még nem tett próbára annyira, hogy kellett volna.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Annak a híve vagyok, hogy nem kell beszorítani senkit, sem a nőt, sem a férfit egy adott kategóriába. Senki nem tökéletes, én sem, de a feleségemet nem rabszolgának tekintem, hanem 50 százalékos társamnak. Nem használom ki. Igaz, nem is hagyná…

Ajánló: „Ha látok egy fickót, aki kipöcköli a csikket az autója ablakán, legszívesebben levágnám a karját” – interjú dr. Zacher Gáborral

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Mosogatni nagyon szeretek, mert a hegedüléstől és a bunyótól fájnak a kezeim és jól esik a meleg víz; és az is tök jó érzés, hogy közben tisztulnak a dolgok… Kértem is, hogy ne vegyünk mosogatógépet. Ha kell, elpakolok vagy felporszívózok, de nem vagyok egy konyhatündér. Én egy tróger vagyok…

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Egyáltalán nem érzem problémának. Annyira szeretek melózni, hogy akkor is azt csinálom, amikor nem. A fejemben mindig megy a muzsika vagy szöveget írok. Most is épp azt tettem, mielőtt beszélni kezdtünk, pedig előtte hat órát már próbáltunk. Mindig melózok és sosem. Egyfajtát szeretek dolgozni: épp azt, amit csinálok, úgyhogy a Jóisten engem nagyon megáldott. És a muzsikálás nem kopott meg egyáltalán, most talán még izgalmasabb, mint fiatalkoromban.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

A család. Két gyereket már felneveltünk együtt. A család egyébként mindennek az értelme. Jó, hogy ezt mondja egy tróger, nem?

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Hogy a viharba ne! De még egyszer nem lenne ekkor mázlim, az tuti. Bizonyos embereket persze utólag nem bántanék meg, de akkor, azzal a fejemmel annyit tudtam, és ha nem szúrom el a dolgokat, akkor nem is tanulok belőlük.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Hősökre mindig szükség van, de nem központilag kijelölt hősökre, hanem olyanokra, akik emberi példát mutatnak, valami olyat tudnak megvalósítani, amit mi nem tudunk. Nekem Pap Laci egy ilyen hős meg a zenész példaképeim. A végelszámolást nem mi csináljuk, de a jó úton maradáshoz kellenek a példaképek.

Ezt is olvasd el: „A Cozma-gyilkosság után nekem kellett annak a láncszemnek lenni, aki erőt mutat” – interjú Mocsai Lajossal 
Kattints ide: Körkérdés rovat! Nézd meg, kikkel készítettünk interjút, ajánljuk, hogy olvasd el, és ha tetszett, kérjük, oszd meg másokkal is!

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Az összes: a saját lemez, a kígyóbőr csizma és a Ford Mustang. Ilyen egyszerű fickó vagyok.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Nagyon sokan vannak, nem tudok választani. Akikkel tuti leülnék bandázni: Hendrix, Liszt Ferenc, Munkácsy és Jókai Mór. Nem tudom, miről beszélgetnénk, de azt tudom, hogy a beszélgetés biztosan elindulna és nem is fejeződne be…

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Nehéz megfogalmazni. Azt jelenti, hogy bármennyire is próbálom erkölcsileg felfedezni benne a zsiványt, nem sikerül. Nem szentfazékra gondolok, hanem arra, aki a környezete számára hasznos, az első pillanattól kezdve az utolsóig, önérdek nélkül.

NÉVJEGY – Máté Péter-díjas magyar szájharmonika-művész, énekes, hegedűs, gitáros.

  • Budapesten született, 1968. október 12-én.
  • 1985-ben country-zenészként kezdte pályafutását a Kápa együttesben, négy évig külföldön játszott a Rodeo zenekarral. 1993-ban a trossingeni szájharmonika-világbajnokságon Szabó Tamással megosztott 5. helyezést értek el, kiváló minősítést szereztek.
  • Fúziós zenét játszik, egyre határozottabban a népzene felé fordulva.
  • Stúdiózenészként közel 250 lemezen játszott, dolgozott a Hobo Blues Banddel, az LGT-vel is.
  • Díjai: eMeRTon-díj (2001), Artisjus-díj (2004), Gundel művészeti díj (2009), Párhuzamos Kultúráért díj (2010), Magyar Arany Érdemkereszt (2012), Máté Péter-díj (2019).
  • Nős, két gyereke van.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Vezető kép: https://szemlelek.net 

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább