Gondoltam, ezt olvasva a világjárvány miatti korlátozások idején úgy is utazhatom majd, hogy közben itthon maradok. Igaz, az utazás nem annyira országok között, mint idősíkokon át történik, hiszen a novellaszerű epizódokból összeálló regény lapjai évszázadnyi történelmünket dolgozzák fel, egyetlen budapesti kerületrészben, a Keleti pályaudvar környékén élő családok sorsát idézve meg. Az amerikai Chicago is szóba kerül persze, sőt némelyik fejezetnek konkrét helyszíne is, de a „főhős” a budapesti Csikágó, amely az említett kerületrész – gúnyneve, vagy „művészneve”? Döntse el ki-ki maga!
A szerzője által gangregényként aposztrofált mű szerelmek, tragédiák, történelmi korfordulók és ironikus történetek szövevénye egy sokszínű, fordulatos és szórakoztató kötetben. A szereplők a hetedik kerület jellegzetes figurái, hétköznapi „ismerőseink”, ám mindegyikük története egy-egy kalandregény – az illető akár bejárta a fél világot, három földrészen át menekülve a sorsa elől, akár soha ki sem mozdult arról a környékről, ahol született. Ezek az egyszerre komor és mulatságos figurák ma is köztünk élnek (és éppen egy történelmi vírus terjedése ellen küzdenek, akárcsak mi most).
Cikkajánló: Férfivá érni Amerikában – két vérbeli fejlődésregény
Ajánljuk a Kultúrát apától rovatunk további cikkeit. Ha tetszett, oszd meg! Kattints a következő rovatcímekre, ha más cikkeket is szívesen olvasnál honlapunkon: A férfi útja, Az FK Női Támogatói Köréből (női szerzőink írásai), Férfiérték történetek, Körkérdés (interjúk), Férfiegészség.
„A kötet lapjain száz év repül el a Csikágó fölött. Meg egy bagoly” – olvashatjuk a fülszövegben. A 2016-os kiadás Békés Pál születésének 60. évfordulójára készült el, amit ő nem érhetett meg (sajnos már 2010-ben elhunyt). Az író stílusát bámulatos arányérzékkel megalkotott mondatok jellemzik, melyek szinte a bőrünk alá kúszó életszerűséggel rajzolnak meg emberi sorsokat. Valahol mindegyik középpontjában a férfi-nő, szülő-gyermek viszonyok, büszkeség, önértékelés, testi-lelki sebek örök hordozásának vagy begyógyításának kérdései állnak. Valahogy úgy, ahogy mindnyájunk „gangregényében”.
A könyvnek helye lehet mindazok polcán – vagy inkább éjjeliszekrényén, ágya mellett, kistáskájában, és legfőképpen a kezében –, aki kíváncsi a múlt évszázad viharaira, már a ma nehézségei közül visszatekintve, illetve, aki hiszi, hogy minden embertársunk sorsa megér egy regényfejezetet, olykor akár többet is.
Dr. Szász Adrián
*
Vezető kép: könyvborító: moly.hu; portré: Kaiser Ottó / CC BY
