Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?
Gyermekként két nagy butaságra emlékszem: az első berúgásomra, amikor egy üveg bort találtunk az unokatestvéremmel, és megegyeztünk, hogy ő visszaváltja az üveget, majd nyalókát vesz, míg én megiszom a bort, amibe majdnem bele is haltam. A másik ostobaság, amit elkövettem, amikor lemásztam a kerekes kútba, hogy megnézzem, milyen is belülről. Szerencsére nem történt baj.
Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?
Édesapám és édesanyám egyaránt belém ültette a család elsődlegességét, a munka, a megszerzett tudás becsületét, és a nehéz körülmények között is a kitartást.
Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a gyermekeinek?
Gyökerek és szárnyak. Legyenek hűek a gyökerekhez, de tudjanak szárnyalni is, és életüket szívvel, szenvedéllyel éljék.
Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?
A koedukáció természetes, hiszen a családban is vannak nők és vannak férfiak is. Ha a gyermek vegyes közösségben nevelkedik, tanul, sokkal érzékenyebbé tehető a másik nem megértésére, ami elengedhetetlen a felnőttkori élet vezetéséhez mind a párkapcsolatokban, mind a munka világában.
El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?
Igen! Önvédelemből, a család, a haza és az elesettek védelmében mindenképpen el tudom képzelni. Egy szeretetből adott, féltő pofon is fontos lehet, ha azzal a helyes irányba terelhető a gyermek.
Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?
Nem mindig. Az élet produkálhat azonban olyan helyzetet, amelyben egy férfi is sírhat. Mi is érző szívvel születtünk, bár lelkünk tűrőképessége talán más, mint a nőké, de van, hogy nekünk is fáj, van, hogy mi is nagyon boldogok vagyunk, csak másképp mutatjuk ki. Én például sokszor elérzékenyülök és könnyezek is. Például tavaly a diplomaosztónkon, amikor a hallgatók együttesen nekem énekeltek, köszönetüket fejezték ki.
Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?
Alapvetően hiszem, hogy vannak férfi és női feladatok, de nincs éles határ, inkább a fizikai teljesíthetőség szabja meg melyik fél mit teljesít. Véleményem szerint mindenki végezze a számára kedves, kedvesebb munkát, és sok mindent lehet együtt is csinálni. A másik fél válláról levenni terheket a tisztelet és a szeretet jele.
Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?
Természetesen végzek házimunkát: takarítok, előszeretettel gondozom a virágokat és mosogatok – feleségem legnagyobb ellenállására. Ezek a feladatok örömöt és kikapcsolódást is jelentenek nekem.
Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?
A család megszenvedi, hogy rengeteget dolgozom. Bizonyára ennek legfőbb oka, hogy munkám egyben a szenvedélyem is. Ennek a másik hátulütője, hogy így könnyen bele is lehet szakadni.
Ön szerint mi a házasság értelme, célja?
A házasság értelme a család és a gyermek. Egy olyan szövetség, amelyben társai vagyunk egymásnak, ahogy a „közhelyes” mondás is szól: jóban és rosszban is. Az ember társas lény, igényli mások társaságát születéstől idős korig, szerintem az egyik legnagyobb büntetés a magány.
Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?
Biztosan változtatnék apróbb részleteket, de visszatekintve elégedett vagyok az általam bejárt úttal, eddigi eredményeimmel. Már csak azért is, mert mindig hű voltam az elveimhez, a céljaimhoz, ahogy azt a szüleimtől tanultam.
Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?
De még mennyire! Hétköznapi hősökre, akik minden tőlük telhetőt megtesznek a maguk szintjén, hogy jobbá tegyék a világot. Elkötelezetten végzik munkájukat, kiállnak a becsületért, a hazájukért.
Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?
Szerencsés vagyok, mert van: lovagolhattam, amiben szép eredményeket értem el, és anatómus professzor lettem, hiszen ifjúkori álmom volt, hogy édesapám nyomdokait követve anatómus legyek.
Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?
Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Valóban ő volt a legnagyobb magyar, a végsőkig kiállt az ország, a nép érdekeiért. Tettei elévülhetetlenek, előremutatóak, melyek mind a mai napig kihatnak. Nem mellesleg említem meg, hogy mint kora egyik legkiválóbb lovasára is feltekintek rá.
Mit jelent az ön számára az, hogy „szent”?
Szent a család, az igaz barátok, a becsület. Ha személyekről beszélünk, akkor mindazok, akik fáradhatatlanul az emberiség jólétén, jövőjén munkálkodnak, sokszor hatalmas áldozatokat vállalva egy nemes ügy érdekében. Különösen a magyar szentek állnak hozzám rendkívül közel, ők példát mutattak önfeláldozásból, elkötelezettségből egy magasabb jó reményében.
NÉVJEGY – Széchenyi-díjas állatorvos anatómus, egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Professzorok Batthyány Körének elnöke
- Mosonmagyaróváron született 1954. szeptember 27-én.
- Állatorvosdoktori diplomáját 1979-ben szerezte az Állatorvostudományi Egyetemen, ahol 1985 óta dolgozik. Az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető tanára. Az egyetem graduális és posztgraduális képzésében szerzett több évtizedes tapasztalata alapján nemzetközileg is elismert oktatóprogramok (magyar, német, angol és japán nyelven) készítésével új alapokra helyezte az állatorvosi anatómia oktatását.
- Legfontosabb tisztségei: az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, három egyetem (Semmelweis Egyetem, Kaposvári Egyetem, Széchenyi Egyetem) díszdoktora, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat alelnöke, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja.
- Tagságok: Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke (2004-től); Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke (2008-2012); A Magyar Lovassport Szövetség alelnöke (2009-től); Magyar Anatómus Társaság elnöke (2013-2018); Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke (2013-tól).
- Elismerések, díjak: Széchenyi professzori ösztöndíj (1997-től); legjobb oktatói díj: 44 alkalommal a hallgatóságtól (1991-től); az „Év oktatója” cím és fődíj a hallgatók szavazata alapján (1999); Apáczai Csere János Díj (2001); Nagyváthy János Díj (2002); A Yale Egyetem vendég Professzora (2004); Az év állatorvosa díj (2006); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2015); Prima díj (2017); Év agrárembere életmű díj (2018).
- Nős, két gyermeke van.
Antal-Ferencz Ildikó
Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.
*
Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!
Körkérdés rovatunkban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.
Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!
Fotók: Kőhalmi Péter (unilife.hu)
