A Férfiak Klubja egy értékteremtő társadalmi vállalkozás és egy férfi motivációs mozgalom – mondta a Mandinernek Bedő Imre, a klub alapítója a civil szervezet által 2017-ben először odaítélt Gránit Oroszlán Díj átadása után.
A mai ember, ha a „férfiak klubja” kifejezést hallja, vagy valami macsó klubra, vagy egy antifeminista mozgalomra gondol, nem?
Sajnos ez még mindig előfordul. Amikor elkezdtem a Férfiak Klubját, mindenki óva intett, hogyne használjam a férfiasság szót, mert az ma a szexuális teljesítőképességre utal. Ekkor azt gondoltam, ha ennyire kiürült a férfiasság szó, akkor annál inkább használnunk kell, és újra megtöltenünk rendes tartalommal. Erről szól a Férfiak Klubja, hogy merjünk a férfiassághoz komolyan, érdemben közelíteni. Rengeteg dolgunk van még addig, amikor arról a szóról, hogy férfiasság, az emberek nem a macsóságra asszociálnak majd. A Férfiak Klubja tehát egy értékteremtő társadalmi vállalkozás. Az antifeminizmussal kapcsolatban pedig azt mondom: mi egy férfi motivációs mozgalom vagyunk. A férfias értékeket állítjuk középpontba, és a feminizmus jelenségével nem foglalkozunk. Mi nem foglalkozunk a feminizmussal, vagy a nőkkel, mert nem vezet az sehova, ha a másikat akarjuk megváltoztatni. Egy családban sem szokott ez sok jóra vezetni. Ez egy meddő vita.
Lehet egyáltalán férfiasságról beszélni, ha nem beszélünk a nőiességről? A két fogalom nem feltételezi kölcsönösen egymást? Meg lehet határozni egyiket a másik nélkül?
Mostanában kérdezik, de nem félelemből nem akarunk belemenni a nőiesség témájába, hanem mert nem tartjuk előrevivőnek. Gandhi azt mondta: „Legyünk mi az a változás, amit látni akarunk a világban.” Mi ennek a szellemében tevékenykedünk. Mi nem arra törekszünk, hogy a nők változzanak, hanem értéket akarunk teremteni a világban. El kell indulnunk egy olyan úton, ami a férfit és a nőt összehozza. Annak szerintem nincs értelme, hogy arról beszéljünk, hogy a nők és a férfiak mit rontottak el, ki mit csinál rosszul. Eljött a cselekvés ideje, és fontos, hogy mi férfiak mindenképpen helyesen lépjünk.
Tehát semmiképp sem arról van szó, hogy ez a téma egy olyan darázsfészek, amit nem mernek megpiszkálni?
Kennedy azt mondta: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a hazád, hanem hogy te mit tehetsz a hazádért.” Mi is hasonló elv alapján gondolkozunk. Ezért nem beszélünk a nőkről. Nem félelemből, hanem mert nem tartjuk előrevivőnek. És ez működik. 130 ezer Facebook-követőnk közül több mint 25 ezer nő. A nők tehát értik és értékelik a törekvéseinket.
Gyakran hallani, hogy a nők a mai modern világban kevésbé szorulnak rá a férfiakra mint régen. Maguk is elő tudják teremteni a szükséges anyagi javakat, és a biztonságukat sem fenyegeti veszély. Nem ez az oka annak, hogy sokan nem találják a helyüket férfiként?
Ez szerintem a fogyasztói társadalom hatásának tudható be. Már csak anyagiakban gondolkodunk. Ki mit tud megtermelni, megvenni. Ezt én mérhetetlen butaságnak tartom. Az életünk lényege nem ez, hanem, hogy a gyermekeink és a jövő generációk boldogulását biztosítsuk. Boldogulni nem csak karrierben, anyagiakban lehet. A végső boldogság csakis a magánéletben van. Ha nem tudjuk megmutatni a gyermekeinknek, hogy férfi és nő hogyan működhet együtt szövetségben, akkor boldogtalanságra ítéljük őket, mert nem lesznek képesek normálisan kapcsolatokat teremteni. A férfiasság tehát a mintaadás szempontjából nélkülözhetetlen.
Ön tehát a férfiasságot minőségi fogalomként használja inkább?
Olyan minőségi fogalomként, ami nélkül nincs élet, jövő vagy pszichés biztonság. Nem bízhatjuk a gyermekeink nevelését intézményekre. Az iskola csak olyan tudást ad, amivel munkahelyet lehet találni. Olyan tudást, ismereteket, készségeket, amiknek csak a munkában, és nem a magánéletben van jelentősége. Az emberi kapcsolatok nélkül az élet csak egy droid élet lenne. A férfiak a minőségi, családi élet szempontjából ultraszükségesek. A férfiakra nem csak anyagi okokból van szükség. Ha megkérdezzük a nőket, hogy mit keresnek egy kapcsolatban, szinte biztos, hogy az érzelmi biztonságot és nem az anyagit említik először. Ebben egy férfi sokat tud tenni. Ezt kéne a férfiaknak is megérteni. Ne azért küzdjenek, hogy mindent meg tudjanak teremteni anyagi értelemben, hiszen az nem lehetséges, a rendszer nem teszi lehetővé. Olyan magas költségek vannak, hogy Magyarországon a két bér is elfogy hó vége előtt. Kétkeresős kényszer van. A két bér is elfogy hó végére a családok 95 százalékánál. Nem azért nem képes a férfi eltartani egyedül a családot, mert béna, hanem mert nem olyanok a struktúrák. Nem az anyagi és a fizikai biztonság a fontos tehát, hanem az érzelmi biztonság. Az a fontos, hogy milyen mintát tudunk mutatni. Ha a gyerekeinket boldoggá akarjuk tenni, akkor kell oda egy férfi, és egy férfi-női együttműködési minta, ami nélkül a gyerekünk biztos boldogtalan lesz.
