„A 20. század végének legnagyobb magyarja”

100 éve, 1920. február 7-én született Béres József, a hazai tudománytörténet egyik leghányatottabb sorsú feltalálója. Életéről készült már dokumentumfilm, életrajzi könyv, és nemrég bemutatták a róla szóló játékfilmet is, melyet február 6-tól játszanak a mozik országszerte.

Kabay Barna producert és társforgatókönyvírót kérdeztük, mennyire törekedtek a filmnél a történelmi hűségre. „Ha valaki életrajzi filmet készít, nagyon fontos, hogy minél autentikusabb legyen, ezért szükséges a dokumentumfilmes előkészítés, így a most bemutatott játékfilmhez vezető első lépés a Petényi Katalinnal készített dokumentumfilm volt”, felelte Kabay Barna, aki még hozzátette, hogy az egész estés játékfilm ötletét Andy Vajna váratlan visszautasítása után sem adták fel, sokfele próbálkoztak, míg végül az MTVA beszállt a produkcióba, azzal a feltétellel, hogy négyrészes sorozat készüljön belőle. Így átírták a forgatókönyvet, de a mozifilm tervét továbbra sem vetették el, a munkatársak is ebben gondolkodtak, ezért sok jelenetet úgy vettek fel, hogy azok a mozivásznon is mutassanak. Álmuk végül idén, Béres József születésének 100. évfordulójára teljesült. „Mindez azért is fontos, mert a ma moziba járó 20-30 évesek semmit nem tudnak sem Béres Józsefről, sem a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, de nagyon remélem, hogy a film segít nekik eligazodni a múltban, megérteni nagyszüleiket, szüleiket, önmagukat, valamint megértik és megérzik azt a depressziómentes, örömteli gondolkodásmódot, azt a családhoz való viszonyulást és természetszeretetet, ami Béres Józsefet jellemezte, támaszt adva a legnehezebb időszakokban is.”

A Béres Józsefet játszó színészt, Gáspár Tibort, casting nélkül választották a szerepre, annyira telitalálatnak érezték a személyét. A Jászai Mari-díjas színész a per idején gimnazista volt, és mivel akkoriban egyetlen televízió és két rádióműsor létezett, a híreket ő is követte, szurkolt a hatalom repedéseibe éket verő Béres Józsefnek, akinek cseppjeit egyébként a szülei is használták. Elmondása szerint sosem elégedett önmagával, látja a hibáit, mégis élvezni tudta az elkészült alkotást, annyira behúzta őt a történet, hogy megkönnyezte a filmet. „Nagyon boldog vagyok, hogy eljátszhattam a XX. század utolsó harmadának legnagyobb magyarját, akit nagyon közel érzek magamhoz” – nyilatkozta elcsukló hangon.

Antal-Ferencz Ildikó

Fotók: Pannonia Entertainment

*

Olvasd cikkeinket, férfi és női szerzőink írásait, nézd meg a neves férfiakkal, nőkkel készült interjúinkat, előadásainkat, és nagyon sok kérdésre választ fogsz kapni! Férfi. Érték. Minta. Példa. Az erkölcsi alapok, a férfi-nő szövetség, a család és a társadalom megerősítésén dolgozunk, regisztrálj, iratkozz fel a hírlevelünkre, és értesítünk Téged széleskörű tevékenységeinkről! Hajrá!

REGISZTRÁLOK!

Osszd meg a cikket!
Kapcsolódó cikkek
FFK A férfi útja
admin

Élet Alain Delonon túl – 7 jó tanács az ismerkedéshez fiatalon

Szinte minden héten vetíti valamelyik tévécsatorna a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című vígjátékot, melynek címén rendre megakad az ember szeme, ám kevesen vagyunk rá igazán kíváncsiak, mert őszintén: ki akarja tudni a kérdésre a választ? Sokkal érdekesebb volna például arról filmet forgatni, hogyan szerezzünk meg, azaz – mivel nem birtokolni szeretnénk! – miként nyűgözzünk le mondjuk 7 őszinte lépésben (nem is kell 10) egy hölgyet. Akár a kiszemelt lányt a gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, mert a diákélet a nagy találkozások, ismerkedések időszaka.

Tovább
FFK Kultúrát Apától
admin

Félúton a világhír felé – Molnár Farkas félbeszakadt életműve

75 éve hunyt el a neves avantgárd építész, Molnár Farkas, aki azért nem lett világhírű, mert külföldi mesterei és kollégái unszolás ellenére nem költözött Amerikába, hanem itthon maradt és felívelő pályafutásának 1945 januárjában egy bombatalálat vetett véget. Hivatásának tekintette az építészetet, aminek igazi mestere volt.

Tovább