A lelket kell meggyógyítani, hogy a sejtek egészségesek legyenek

Szorongó nemzedék vagyunk, nehezen megy az önszeretet, és ráadásul mindig ott a lapul a gyanakvás minden egyes találkozásban. Ott vannak a félbehagyott mondatok, a bújtatott utalások, hogy nem vagyok még túl az exen, nem állok készen egy komoly kapcsolatra, bonyolult viszonyban élek, és nem merjük megkérdezni a másiktól, hogy akkor mi a csudát keresel itt, és mit vársz tőlem. A lelki egészséghez valóban szorosan kapcsolódik az alkalmasság érzése, hogy szeretve és elfogadva létezhetek valaki mellett, és megérdemlem, hogy a karjaiba zárjon. De néhányan sajnos olyan súlyos önbecsülési krízist élnek meg, hogy a párkapcsolattól terápiát várva érkeznek, ami helyrebillenti, majd szinten tartja megbicsaklott önbecsülésüket, izmosítja önbizalmukat, és szolgálja az anyagi, érzelmi és szexuális komfortérzetüket. A párkapcsolat nem gyógyító eljárás önértékelési zavarok leküzdésére, nem önbizalomtréning, és nem gyógyszer az elszenvedett traumák feldolgozására. Mindenkinek valóban készen kellene állnia egy új kapcsolatra, méghozzá úgy, hogy az egyedüllétben szerezte meg a megfelelő szintű önismeretet és önbecsülést.
Mit jelent ma egy fiatal magyar férfinak az aradi vértanúk áldozata?

1849. október 6-án végezték ki az aradi vértanúkat. Mindegyikük magas ranggal rendelkezett a szabadságharc honvédseregében, Lázár Vilmos kivételével, aki „csupán” ezredes volt. Kossuth Lajos egyetlen fonográfon rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte, utalva arra, hogy micsoda áldozatot kellett hoznia a magyar nemzetnek a szabadságáért. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt. Milyen örökséget tartogat ma számunkra az aradi vértanúk áldozata? Nekem elsősorban a hazaszeretetet és a közösség iránti elköteleződést.