Ilyen férfi, férj és apa volt Erőss Zsolt hegymászó – a Hópárduc és öröksége a felesége szemével
Kíváncsian vettem kezembe ezt a Harmat Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetet. A hegymászó Erőss Zsoltot már ismertem, de vajon milyen volt férjként, családapaként? Vajon hogyan választ párt és alapít családot, amikor személyisége, életvitele és munkája első látásra összeegyeztethetetlennek tűnik a családos léttel? Felesége vajon ki tudott nőként és emberként is teljesedni ebben a kapcsolatban? Mi tartotta össze őket és mi jelentett igazi veszélyt a házasságukra? Mi hajtotta őt a baleset utáni folytatásban és hogyan viselte a növekvő elvárásokkal járó közismertséget? Hogyan dolgozta fel férje halálát és mit kezdett annak örökségével Sterczer Hilda?
Mit tehetek érted és ezzel a kapcsolatunkért is? – Párkeresés a 21. században
Sokszor elgondolkodtam már azon, hogyan, illetve mitől válik egy kezdetleges kapcsolat tartóssá. Utána miféle „varázslattól” maradnak sokan évtizedekig együtt, és akár „holtomiglan-holtáiglan”, vagy miért van az, hogy pár hét, hónap vagy esetleg év után elválnak az egykor egymást szerető emberek útjai? Tapasztalati felismeréseim alapján állítom, nincs varázslat, vagy nagy titok…
Nem a távolság választ el, hanem a figyelem hiánya
Az érzelmi biztonság érzelmi védőrendszer, amiben a másik fesztelenül önmaga lehet. Azt jelenti, hogy a társam megért, elfogad és érzelmileg támogat. A figyelmen keresztül lehet a legkönnyebben megadni az érzelmi biztonságot; akire figyelnek, az tudja, hogy ő fontos, szerethető, alkalmas, törődnek vele. A figyelem jelenlétet jelent: aki szeret, az jelen van. Tud, ismer, figyel, megjegyez, és nem csak társ, barát és szerető, hanem a másiknak minden szerette, jóakarója, életszövetségese egy személyben. Nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a ráfordított figyelem és lelki energia határozza meg egy-egy párkapcsolat minőségét.
Ezért vettem részt a gyerekeimmel a Láthatatlan kiállításon – élménybeszámoló szülőként
Évek óta állandó kiállításként tekinthető meg a Láthatatlan kiállítás a Millenáris Park B épületében. Mégsem mentünk el rá eddig, pedig mindig is érdekelt, engem és családomat. Az esős napokon azonban újra eszembe jutott, pontosabban eszembe juttatta hétéves kislányom, akivel arról beszélgettünk, mit is csináljunk ebben a rossz időben és vajon egyáltalán mi van ilyenkor nyitva. Ő emlékeztetett: már régen megígértük neki a Budapestről szóló képeskönyvében szereplő tárlatot.
„Olyannak kell lenni, mint a búvó pataknak, ami hosszan életben tud tartani” – interjú Gáspár Tiborral
Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas magyar színésszel, rendezővel, érdemes művésszel beszélgettünk Körkérdés című rovatunkban, melyben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.
Nyelvújító kórság – 2020-hoz külön szótár kell
A koronavírus 2020-ban egy nem várt „tünetet” (persze a többit sem vártuk) is magával hozott: szókincsünk robbanásszerű gyarapodását. A szokatlan helyzet egyrészt ismeretlen kihívásokat tartogatott, melyeket valahogy a nevükön kellett neveznünk, másrészt felpörgette sok nő és férfi kreativitását. Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész Karanténszótár című, ropogósan friss kötetében a járvány idején keletkezett új szavainkat, kifejezéseinket gyűjtötte össze, összesen négyszáz szócikkben.
A szülők nem azzal tesznek jót, ha nem nevelnek…
„A szálloda gyerekbarát, ami amúgy egy szuper dolog, de azt azért tisztázni kellene a szülőknek magukban, ez nem azt jelenti, hogy a gyerek ott azt csinál, amit akar. Nagyon nem. Valaki nem attól lesz jó szülő, ha nem szól rá a gyerekére, ha megengedő, ha nem szab kereteket a gyerekeknek. Sőt.” Fontos, nevelő, saját tapasztalaton alapuló gondolatokat osztott meg Balatoni József, „Jocó bácsi” történelemtanár, író, médiaszemélyiség, a 2017-es Gránit Oroszlán Példakép Díj Férfi pedagógus példakép kategóriájának díjazottja. Olvassátok szeretettel.
Életrevalók – a színpadi adaptációja nagyobb hatással volt ránk, mint a film
Néhány napja láttuk az Életrevalók című film színpadi adaptációját a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Játékszín vendégelőadásában. A nehezítő körülmények ellenére – aznap végig esett az eső, a párom nem érezte jól magát, majdnem lemondtuk az előadást, néhány kutya folyamatosan ugatott a parkban, előadás közben megszólalt egy néző telefonja – minden pillanatát élvezni tudtuk az előadásnak, ami ránk talán még nagyobb hatással volt, mint a film, pedig utóbbit láttuk először.
Hogyan határozza meg a gyermekkorunk, hogy milyen társat választunk felnőttként? – Párkeresés a 21. században
Talán nem is gondolnánk, mennyire meghatározó fontosságúvá válik felnőttkorunkban az az időszak, amit a fogantatásunktól kezdve, a születésünket követő pár éven keresztül az édesanyánkkal töltünk. Ugyanis ebben az időszakban alakul ki az a kötődési mintánk, amely egész életünkön át elkísér bennünket, és meghatározza az emberekhez, a világhoz való viszonyulásunkat, valamint nagymértékben kihatással van a párkapcsolatainkra is, beleértve egyaránt az ismerkedés vagy már az elkötelezettség időszakát.
Vaksötétben koncert? Ilyen különleges élményt és értéket nyújt felnőtteknek és fiataloknak
Aki volt már olyan előadáson vagy koncerten, amelyen az est nagy része teljes sötétségben zajlott, tudja mennyire különleges élmény. Az állandó ingerhez szokott, szoktatott szervezetünk először tiltakozik a folyamatos sötétség ellen, majd szép lassan megszokva azt, felenged és átadja magát az előadásnak, zenének, és közben rájön: sokkal intenzívebb (kulturális és érzékszervi) élményben van része, mint máskor. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület szervezésében ilyen esten vettem részt nemrég, amelyen (újra) elmerülhettem Szalóki Ági, Németh Juci és Kollár-Klemencz László varázslatos hangjában és a Kardon Annamari és Helle Maximilian látássérült zenészpáros csodás zongorajátékában.
