A férfi olyan mértékben férfi, amennyire a nő a női energiáit érvényesíteni tudja

Az emancipáció nem vette el a férfiak erejét. A mai nő is férfias férfira vágyik. És nem csak harcolni akar, hanem ő is vágyik egy inspiráló párkapcsolatra. Neki is van gyámolításra, gondoskodásra vágyó női oldala. Minden nőnek szüksége bújásra, bátorító ölelésre, lelki támaszra, becéző szavakra, pozitív megerősítésekre, és arra, hogy egy férfi nőként bánjon vele. Miközben sziklaszilárdnak, sebezhetetlennek mutatja magát, mélyen megbújik benne a férfigondoskodásra vágyó, törékeny, gyenge nő. Ha mindig megingathatatlan erőt mutat, ha nem békül ki saját lágyabb, férfigondoskodásra vágyó árnyékszemélyiségével, és nem ismeri el a létezését, akkor nehezen figyel fel rá a megfelelő férfi, aki érzelmi intelligenciával tisztelné az ő autonóm lényét. Aki mellett ő biztonságban érezheti magát.

Értékek, amik nélkül az ember önmagát veszítené el – mit üzen A kőszívű ember fiai a mai fiataloknak?

Érdekes élmény volt megnézni az Újszínházban öt éve teltházzal játszott Jókai Mór-adaptációt pár nappal azután, hogy részt vettem a Kőszívű – A Baradlay-legenda című megaprodukció első sajtótájékoztatóján. Így már nem harmincvalahány év távlatából kellett emlékeznem a könyvre, sem huszonvalahány év után a filmre, hanem egészen közeli élménynek éreztem a Baradlay-család és a ’48-as szabadságharc történetét. A különlegességet fokozta az is, hogy fiam hetedikes osztályát kísértem színházba szülőként – a nézőtéren rajtunk kívül még legalább 2-3 osztály ült – így kíváncsi voltam arra is, őket mennyire fogja meg a darab.

A kőszívűek és a nem kőszívűek harca – jön a Kőszívű – A Baradlay-legenda megaprodukció

Elkészült a Puskás bevált alkotói csapatának és producerének következő, nagyívű, állítólag itthon még sosem látott látványvilágú zenés produkciójának szövege, zenéje és végleges szereposztása. Egy nagyon vidám hangulatúra sikeredett sajtótájékoztató keretében Szabó László producer és Szente Vajk író-rendező bemutatta alkotótársaikat és casting nélkül felkért színművészeket, de a szereposztást továbbra sem árulták el. Azt csak március 15-én este egy rendhagyó olvasópróbán ismerhetjük meg, addig pedig játszani lehet érte, nem is akármilyen jutalomért. A bemutató június 17-én és 18-án lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, amelynek igazgatója, Bán Teodóra is részt vett a sajtótájékoztatón.

Nem érzékenynek kell lenni, hanem normálisnak – beszélgetés a Védett Társadalom Alapítvány képviselőivel a Budai Polgári Szalonban

Az idei év első Szerdai Szalon Estjének vendégei a Védett Társadalom Alapítvány alapítói – Földi László titkosszolgálati szakértő, elnök és Földi Kovács Andrea újságíró, műsorvezető – voltak. Az életigenlő, nonprofit érdekvédelmi szervezet aktívan részt kíván venni a hagyományon alapuló, védett és biztonságos, szabad és békés társadalmi modell megőrzésében – ellenpólusaként a normalitást agresszívan támadó, a rendet alapjaiban felforgató erőknek –, valamint célja a hasonló szellemiségű és küldetést teljesítő személyek, intézmények, szervezetek hálózatba szervezése is.

Ha a hűtlenséget vészcsengőnek tekintjük, mely felhívja a figyelmet a kiüresedésre, akkor a félrelépés a meggyengült kapcsolat feltámasztójává is válhat

Együtt vagyunk, és lelki értelemben nem is vágyunk másra, elméletben tudjuk, hol, ki mellett a helyünk, biztosan tudjuk, hogy érzelmi komfortot, otthon melegét, elfogadást, törődő szeretetet csak mellette találunk. Mégis a szürkülő rutin, a megszokás, az egyre ritkuló minőségi idő kifelé fordíthatják a figyelmünket, ha engedjük…

Kapcsoljanak ki engem, most! – megnéztük a Network című nagyprodukciót

Sidney Lumet 1977-es, sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációját láthattam nemrég a Centrál Színházban. A darab rendezője szerint „ez egy apokaliptikus szatíra a média pokoli, hatalmáról. Pontos tükröt tart, mely mindazt a keserűséget, dühöt és fájdalmat mutatja, amit nap mint nap átélünk.” Mivel én még újságíróként sem élem meg ezeket a negatív érzéseket és pláne nem nap mint nap – szerintem a film és adaptációi manapság sok minden másról (is) szólnak.

Ha a nő boldog a kapcsolatban, akkor mindenki boldog?

Ahol gondoskodás, stabilitás, biztonság, érzelmi egyensúly van, ott mindig jelen kell, hogy legyen Nő. A nő fel akar nézni a férfira, de nem egy szuperhőst, egy pozitív tulajdonságokkal felruházott, idealizált istenséget akar látni, aki soha nem hibázik, hanem egy érett személyiséget, aki jelen van és felelősséget vállal. Semmi nem ad nagyobb érzelmi biztonságot, ha látja, hogy a mellette álló férfi hiteles és jó ember, tettei a szavaival összhangban vannak.

„Erzsébet az egyetlen olyan történelmi személyiség, akiben nem találunk olyasmit, ami a magyar társadalmat széttagolhatná” – a szent életéről készülő musical olvasópróbáján jártunk

Közel egy éve írtam arról, mennyire elvarázsolt Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című, Árpád-házi Szent Erzsébet élete alapján írt regénye. Az alkotásból most nagyszabású musical készül Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel, a magyar zenés színház legnagyobbjaival. A próbafolyamat első, sajtónyilvános állomásán megtudtuk, hogy a Lezsák Sándor által dalszövegíróként és Szikora Róbert által zeneszerzőként jegyzett darab ősbemutatója április 8-án lesz az Erkel Színházban, a Kossuth-díjas Cseke Péter rendezésében; 12 előadást tartanak az országban, 2023-ban pedig a határokon túlra is el szeretnének jutni vele.