Meddig ártatlan egy flört?
Mondhatjuk, hogy a flört az egyik legjátékosabb emberi kapcsolat, pezsdítő és illékony. Egy csábos mosollyal konstatálni, és besöpörni az elismerő pillantásokat – eddig ártatlan a flört, és nem tovább. De tudatosan, sóváran lesni, kifelé figyelni, oldalakra regisztrálni, és késő este titokban még elküldeni azt a pirulós üzenetet valaki másnak, az nem ártatlan, és nem flört, mert alapjaiban rengeti meg a szövetséget, és energiát, figyelmet, libidót lop el belőle. Párkapcsolatban élni és mással flörtölni nem eget rengető bűn, ha tudjuk, hol a határ, és elfogadjuk a pillanat nyújtotta endorfint, és a tényt, hogy eddig tartott, ennyi volt benne. Az állandó flörtölés mögött önértékelési problémák húzódnak meg, az illetőnek szüksége van a folytonos külső pozitív megerősítésekre, hogy rendben van, vonzó, vágyott és szerethető.
A csábítás egy játék, amit játszani kell!
Minden nő képes csábító, vágyott és szexi lenni. Nem az elsajátítandó technikán, az „álomnő tanfolyamokon”, a pontokba szedett tippeken, a begyakorolt mozdulatokon van a hangsúly, hanem inkább az önismereti út a lényeg, ami egy saját értékeivel tisztában lévő, énhatárait ismerő és megtartó, önazonos, hiteles, magabiztos nő megszületéséhez vezet. Mert a magabiztosság nem azt jelenti, hogy mindenki szeretni és vágyni fog. Hanem azt, hogy nem baj, ha nem. A női csáberő nem érkezik önmagától, nem várható passzívan, karosszékben hátradőlve. Tevékeny test szükségeltetik hozzá, bátor, teremtő gondolatok, és önreflexióra hajlandó lélek.
